Zéró tolerancia Franciaországban: kemény büntetést kap, aki a társait bántja az iskolában

Míg korábban általában az áldozatok kényszerültek iskolaváltásra, hogy megszabaduljanak az őt piszkáló diáktól, Franciaország most törvénybe foglalta, hogy zaklatás esetén a zaklatót helyezik át másik iskolába.

  • Székács Linda

Új rendeletet hozott a francia kormány az iskolai zaklatást elszenvedő diákok érdekében - írta meg az Euronews. A rendelet értelmében azokat a diákokat, akik a társaikat az iskolában vagy akár az interneten zaklatják másik iskolába helyezhetik át, ezzel is megelőzve azt, hogy a bántalmazott diákoknak kelljen iskolát és közösséget váltani, ami a zaklatáson túl is egyfajta extra stresszfaktort jelent.

Wilfrid Issanga, az ALCHM szervezet igazgatója szerint az intézkedés egy erős jelzés az oktatási rendszer és a szülők felé is, amivel a kormány a zaklatás és a gyermekbántalmazás ellen lép fel.

A téma azt követően került a francia parlament elé, hogy májusban egy 13 éves francia diáklány öngyilkosságot követett el, az oktatási minisztérium 2022 tavaszán végzett felmérése alapján pedig a francia középiskolások mintegy 6,7 százaléka számolt be arról, hogy tapasztalt már valamilyen formában zaklatást az iskolában. A legtöbb esetben ilyenkor az áldozatot távolítják el a szülők a bántalmazó környezetből, ami a vidéki településeken, ahol esetleg csak egy iskola van extra nehézséget jelent a családok számára.

"Ha rohadt paradicsom van az egészségesek között egy ládában, akkor a rosszat távolítjuk el, nem a jókat" - nyilatkozta az Euronewsak Issanga.

Franciaországban egyébként 2022 márciusában az iskolai zaklatást bűncselekménnyé nyilvánították, amit 10 évig terjedő szabadságvesztéssel és 150 000 euróig (57 millió forint) terjedő pénzbírsággal büntethetnek a zaklatás áldozatának öngyilkossága vagy öngyilkossági kísérlete esetén.

Ha úgy érzed, segítségre van szükséged, hívd a krízishelyzetben lévő 24 év alattiaknak rendszeresített, ingyenesen hívható 116-111 telefonszámot! Ha egy 24 év alatti fiatalért aggódsz, akkor keresd a Kék Vonal felnőttek számára fenntartott segélyvonalát, a 116-000-át. Amennyiben másvalakiért aggódsz, ezt az oldalt érdemes megnézned, vagy keresd meg a Kék Vonal alaptíványt online.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.