Bár a kezdeményezés jelenleg az oktatás problémáira fókuszál, bármilyen szervezet csatlakozását várják, hogy később kiterjesszék azt a rendszerszintű problémákra.
Közösen indított országos kezdeményezést az Egységes Diákfront, a Civil Bázis és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete - tudatta lapunkkal Perlaki-Borsos Noel, az Egységes Diákfront elnökségi tagja.
Az "Országos Közös Akarat" augusztus 1-jén országjárással indul, melynek során a szervezetek 40 vidéki városba látogatnak majd el, ahol más civil szervezetek mellett magánembereket is igyekeznek majd bevonni a kampányba.
Egyelőre az oktatás problémáira igyekszünk felhívni a figyelmet, idővel azonban az egészségügy, a szociális szektor, a kultúra, és a kis- és középvállalkozások problémáit is bevonjuk, hogy együtt szólaljunk fel a rendszerszintű elnyomás ellen
- számolt be róla az aktivista.
A kezdeményezés keretében a szervezetek szeptember 1-jén tanévnyitó tüntetést szerveznek, ahol előadásokkal és koncertekkel várják majd az érdeklődőket, majd szeptember 15-én, a demokrácia nemzetközi napján a fővárosban nagyszabású demonstrációt tartanak majd, amire vidékről is várják a csatlakozni vágyókat. Nekik - amennyiben az országjárás alkalmával felkeresik őket - ingyenes országbérletet is biztosítanak, amiknek a költségeit közösségi finanszírozásból valósítják meg.
A tüntetéssorozat ezt követően szeptember 22-én vidéki városokban folytatódik, párhuzamosan az Egységes Diákfront 7IGEN-es oktatási népszavazási kezdeményezésével.
A szakszervezetek követelései továbbra is:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
