A Zebraszerda nevű esemény Facebook oldala szerint június 28-án a XXII. kerület több pontján is rendőrök érkeztek a bejelentett tiltakozások helyszíneire.
Bár a tanév véget ért, a tiltakozások sorozata még mindig nem. Szülők és pedagógusok immár 26. hete tiltakoznak szerdánként a gyalogos-átkelőhelyeken, táblát tartva az autósok elé a közoktatás problémáiról.
Az esemény általában békés jellegű és gond nélkül zajlik, hiszen a tiltakozók akkor lépnek a járművek elé, amikor az autósokat irányító lámpa pirosra vált, egy résztvevő beszámolója szerint azonban ma reggel a főváros több pontján is rendőrök igazoltatták őket.
"Az eseményt még vasárnap bejelentettem. Majd egyszercsak megállt egy rendőrségi kisbusz, kiszállt egy rendőr az anyósülésről, megkérdezte, ki a szervező. Én. Jó, adjam meg a telefonszámom. Jeleztem, hogy bejelentettem, és már akkor is megadtam a számom.Válasz: Őt ide küldték, el kell kérje!" - írja a kezdeményezés Facebook oldalán az egyik tiltakozó, aki szerint az őt igazoltató rendőr nem mutatkozott be és nem adta meg a jelvényszámát sem.
A történtekkel kapcsolatban felkerestük a Budapesti Rendőr-főkapitányságot. Azt szerettük volna megtudni, hogy kinek a megbízásából és miért történhetett rendőri intézkedés az említett kerületben, a lapunknak küldött válaszukban azonban azt írják, ilyen egyik helyszínen sem történt.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény rendelkezéseinek megfelelően biztosította 2023. június 28-án reggel a főváros több pontjára bejelentett és tudomásul vett gyűlést. Igazoltatás vagy más rendőri intézkedés egyik helyszínen sem történt. Az Ön által említett XXII. kerületi helyszínen a szervező és a rendőrök közötti kapcsolattartás megkönnyítése érdekében az elérhetőségek pontosítására került sor
- válaszolták.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
