Az V. kerületi Eötvös József Gimnázium az ország egyik legjobb középiskolája, a rendszerszintű problémák azonban ezt az intézményt sem kerülik el.
Többen is benyújtották a felmondásukat az ország egyik élvonalbeli gimnáziumában - értesült róla a Telex.
„Az utolsó csepp a pohárban a státusztörvény lebegtetése. Ez nyilvánvaló megalázása a tanároknak. Újabb és újabb elemek kerülnek bele, bebetonoznak vitatott részeket: ilyen a 24-re felvitt kötelező heti óraszám. Tovább csökken a tanárok és az iskolák autonómiája” – mondta a Telexnek Szeiman József, az egyik érintett, földrajz-történelem szakos pedagógus.
Szeiman úgy látja, a tanárok, diákok és szülők közötti kapcsolat, valamint az intézmény és a pedagógusok közötti kapcsolat szempontjából az Eötvös József Gimnázium eddig ideális volt, ennek ellenére úgy gondolja, a kormány egyáltalán nem törekszik az oktatás problémáinak megoldására, továbbá azt is szívesen "kipróbálná" milyen megélni a fizetéséből.
A tanár arra már nem is lát esélyt, hogy a közoktatásban helyezkedjen el, beleértve az alapítványi és egyházi iskolákat, amik egyébként nem tartoznak a tankerületek alá, a kerettanterv és az érettségi követelményei viszont ott is ugyanolyanok. Ez arról árulkodik, hogy valóban rendszerszintű problémáról van szó, ami túlmutat csak az intézményeken vagy az intézmények típusán.A kormányzat kompromisszumkészségére nem is lehet számítani, hiszen onnan nem a meghallgatás szándéka érződik, helyette „démonizálják a hivatását elhagyó tanárokat
- véli a pedagógus, aki a lapnak azt mondta, bár több lehetősége is van, jelenlegi élethelyzete a hivatása feladásáról szól, amit gyászként él meg.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
