Ballagási ajándéknak is javasolják az állami befektetési formát, több szülő kiakadt a kéretlen reklámüzeneten.
Bár az elmúlt időszakban több iskolában azért kaptak furcsa körüzeneteket a KRÉTA e-napló rendszer felhasználói, mert a rendszert feltörték, a napokban egészen másfajta körüzenettel találkozhattak az iskolás korú diákok szülei. Ballagási, illetve tanévzáróra szánt ajándéknak ugyanis egy, az Államadósság Kezelő Központ, az ÁKK Zrt. aláírásával kiküldött körlevél a Magyar Állampapírt ajánlja, annak jó kamatozásával és kamatadótól való mentességével is érvelve, írta meg a hvg.hu.
„Ne küldjenek nekem semmilyen reklám vackokat a Krétán, nem arra való, nem erre iratkozott fel egy szülő sem, és nem mellesleg a legkevésbé sem önkéntesen”
– fakadt ki a lapnak az egyik szülő a kéretlen reklámüzeneten. A kormányzat régóta igyekszik számos állami eszközzel az állampapír irányába terelni a magánbefektetéseket. A szülőknek azzal ajánlják, hogy az ajándékba kapott összegeket, zsebpénzt fektessék be ilyen módon – vagy akár maguknak is vegyenek ebből az állami befektetési formából.
Az ügy kapcsán a Szülői Hang Közösség azt közölte, bejelentést tettek a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, kérve annak kivizsgálását és a további jogsértések megakadályozását. „Elfogadhatatlannak tartjuk ezt, hiszen a szülők a Krétát az iskolákkal való kapcsolattartásra használják, és nem adtak engedély marketingüzenetek küldésére” – fogalmaztak közleményükben.
Frissítés: A Telex kérdésére az ÁKK Zrt. azt írta, szerintük a kiküldött tájékoztató tartalma a vonatkozó jogszabályoknak megfelel, személyes adatokhoz pedig nem fértek hozzá.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
