77 diáklányt mérgeztek meg egy afgán lányiskolában

A gyermekek mellett hét tanár és öt szülő is mérgezést szenvedett. Valószínűleg így büntetik őket azért, mert részt vettek a hidzsáb viselése elleni tüntetéseken.

  • Eduline/MTI

"Ismeretlen személyek behatoltak a lányiskolába, és megmérgezték az osztálytermeket. A diáklányok az érkezésük után szenvedtek mérgezést, majd kórházba szállították őket, de stabil állapotban vannak, nincsenek életveszélyben. Az ügyben nyomozás indult, de a rendőrség egyelőre még senkit sem tartóztatott le" - közölte a Szári-Pul északi tartományi rendőrség szóvivője, de azt nem árulta el, hogy milyen méreganyagot használtak az elkövetők, vagy gyanúsítanak-e már valakit a támadással – írta meg az MTI.

A szomszédos Iránban az utóbbi hónapokban több száz tanintézményben összesen 13 ezer diáklány vált mérgezés áldozatává, amit a hatóságok szerint bosszúból követtek el ellenük, amiért részt vettek a hidzsáb, vagyis a muszlim fejkendő kötelező viselése elleni tüntetéseken.

Afganisztánban a szélsőséges tálibok a hatalomba való visszatérésük után szigorúan korlátozták a nők jogait, ismét rájuk kényszerítették az iszlám vallás - értelmezésük szerinti - szigorú előírásait, kizárva őket a közéletből és nagyrészt az oktatásból. A nők oktatási, munkavégzési és egyéb szabadságjogaiért tüntetők megmozdulásait sorra elfojtották. Idén már lányok nélkül indult a tanév a középiskolákban, miközben segélyszervezetek és volt afgán politikusok is sürgették, hogy az oktatási intézmények a lányok és a nők számára is nyíljanak meg. A tálibok jelenleg csak 12 éves korig engedélyezik a lányok számára az oktatást, bizonyos feltételek mellett.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.