A gyermekek mellett hét tanár és öt szülő is mérgezést szenvedett. Valószínűleg így büntetik őket azért, mert részt vettek a hidzsáb viselése elleni tüntetéseken.
"Ismeretlen személyek behatoltak a lányiskolába, és megmérgezték az osztálytermeket. A diáklányok az érkezésük után szenvedtek mérgezést, majd kórházba szállították őket, de stabil állapotban vannak, nincsenek életveszélyben. Az ügyben nyomozás indult, de a rendőrség egyelőre még senkit sem tartóztatott le" - közölte a Szári-Pul északi tartományi rendőrség szóvivője, de azt nem árulta el, hogy milyen méreganyagot használtak az elkövetők, vagy gyanúsítanak-e már valakit a támadással – írta meg az MTI.
A szomszédos Iránban az utóbbi hónapokban több száz tanintézményben összesen 13 ezer diáklány vált mérgezés áldozatává, amit a hatóságok szerint bosszúból követtek el ellenük, amiért részt vettek a hidzsáb, vagyis a muszlim fejkendő kötelező viselése elleni tüntetéseken.
Afganisztánban a szélsőséges tálibok a hatalomba való visszatérésük után szigorúan korlátozták a nők jogait, ismét rájuk kényszerítették az iszlám vallás - értelmezésük szerinti - szigorú előírásait, kizárva őket a közéletből és nagyrészt az oktatásból. A nők oktatási, munkavégzési és egyéb szabadságjogaiért tüntetők megmozdulásait sorra elfojtották. Idén már lányok nélkül indult a tanév a középiskolákban, miközben segélyszervezetek és volt afgán politikusok is sürgették, hogy az oktatási intézmények a lányok és a nők számára is nyíljanak meg. A tálibok jelenleg csak 12 éves korig engedélyezik a lányok számára az oktatást, bizonyos feltételek mellett.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
