Másfél hete sztrájkolnak a tanárok Romániában és folyamatosak a tárgyalások a kormány, illetve a szakszervezetek között. Most megszülethet a végső megállapodás.
A kormány szerdán bejelentette a tanároknak tett végső ajánlatát: június 1-jétől havi bruttó 1000 lejes béremelést, a szakszervezetek által követelt emeléseket pedig három év alatt fokozatosan hajtják végre. Ez az jelenti, hogy idén az év második felére a kezdő tanárok fizetése 40 százalékkal nő – írta meg a Maszol.ro.
A román kormány csütörtökön sürgősségi rendelettel elfogadja a 2017-es törvényben előírt havi bruttó 1000 lejes fizetésemelést, amely a tanügyi személyzet számára a jövő évi bártábla szerint megállapítandó fizetésemelés előlegét jelenti. A tanügyi kiegítő személyzet számára a fizetésemelés havi bruttó 400 lej lesz.
„Úgy gondolom, hogy ez egy javított változat”
A szakszervezeti vezetők szerint a kormány legújabb ajánlatát meg kell vitatniuk a tagságukkal, és ezt követően döntik el, hogy elfogadják-e az ajánlatot és beszüntetik-e a sztrájkot, de az egyik vezető szerint ez a bejelntés mindenképpen "előrelépés".
A miniszterelnök bejelentette, hogy szerda este folytatódnak a tárgyalások az oktatási szakszervezetek képviselőivel:
„Megállapodtunk abban, hogy a szakszervezeti vezetők elmennek és beszélnek a tanárokkal, a szakszervezeti tagokkal, és bízom benne, hogy megértést tanúsítanak és egyetértenek azzal, hogy a ma megvitatott intézkedések azok, amelyekkel a tanárokat vissza lehet juttatni az osztálytermekbe és a diákokat az iskolapadokba, hogy befejezzék a tanévet. Ma este 19.00 órakor pedig újabb találkozót tartunk. Ami biztos, hogy holnap rendkívüli kormányülést tartunk, amelyen jóváhagyjuk ezt a sürgősségi rendeletet”
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
