Kipróbáltuk az Oktatási Hivatal pályaorientációs weboldalát

Ingyenes pályaorientációs felületet indított az Oktatási Hivatal, itt négyféle kérdéssor után kaphatunk segítséget, hogy merre menjünk tovább. Az érettségiző és az általános iskolát befejező fiatalokat is megcélozza az oldal.

  • Tarnay Kristóf

Ingyenes, mindenki számára hozzáférhető pályaorientációs digitális felülettel segíti a továbbtanulás előtt álló fiatalokat a kormány – hívta fel a figyelmet Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdai sajtótájékoztatóján az MTI tudósítása szerint.

A politikus itt azt mondta, a Pályaorientációs Mérő- és Támogatóeszközzel (POM) az Oktatási Hivatal honlapján a diákok kérdéssorokat tölthetnek ki, a program pedig megmutatja azokat a szakterületeket, amelyek a válaszok alapján a legjobban illenek a személyiségükhöz, érdeklődésükhöz, kompetenciáikhoz. Hozzátéve: a 283 szakmát tartalmazó adatbázissal dolgozó program célcsoportjai a középiskolai felvételi előtt álló végzős általános iskolások, valamint az érettségiző, felsőoktatásba készülő fiatalok.

A program weboldalára kattintva rögtön láthatjuk, hogy – bár ez az MTI-szemlében nem szerepelt – a felület egy uniós pénzből készült, egészen pontosan egy egymilliárd forintos ötéves projekt számos eleméből az egyik. A következő, amivel szembesülni lehet, hogy a használatához regisztrálni kell, ahol vélhetően adatvédelmi okokból csak keresztnevet kérnek be, sőt, kifejezetten kérik az esetleg a szöveget értelmezni kevésbé tudókat, hogy ne adják meg a vezetéknevüket. Ellenben e-mail címet meg kell adni, ami persze bármilyen lehet, de a többségnek azért benne szokott lenni a vezetékneve. A weboldalon ezután meg kell adnunk az alapadatokat, mikor születtünk, milyen típusú iskolába járunk és milyen településen lakunk, majd a kérdőívekre kattintva három kérdőív és matematikai, természettudományos, műszaki és informatikai kompetenciákkal kapcsolatos feladatsor fogad.

pom.oktatas.hu/Eduline-képernyőmentés

Az „érdeklődés kérdőívre” kattintva 73 olyan kérdést tesz fel a rendszer, hogy szeretnénk-e a szabadban dolgozni, részfeladatokért felelni, gyerekekre vigyázni, önkénteskedni vagy éppen szeretjük-e, ha például egy sportcsapatban vezetőnek választanak minket. Bár olykor egészen konkrét, az egyik kérdés, például, hogy valaki szívesen lenne-e egy cégnél irodai asszisztens vagy előadóművész, esetleg szívesen dolgozna-e kórházban, amit egyáltalán nem ritka, hogy valaki mondjuk érettségizőként már el tud dönteni, de könnyen lehet, hogy ezzel már meg is válaszolta a kérdést.

De ennél általánosabb kérdéseket is feltesz, például, hogy érdekelnek-e a gépekkel működésével kapcsolatos tartalmak, művészeti programok vagy éppen tudok-e segíteni a szomszédoknak a ház körüli munkákban. Bár olyasmire, mint hogy szeretnénk-e embereken segíteni és mennyire vagyunk kreatívak, mintha többféle megfogalmazásban is rákérdezne. Az 58. kérdéstől már elkezd tömbösíteni és hat sornyi tevékenységről kell bekattintanunk, hogy tetszik vagy nem, esetleg közömbösek vagyunk vele kapcsolatban. Itt is mintha lenne duplikát, például tőlem kétszer is megkérdezte, szeretném-e különböző államformákat (demokrácia, diktatúra stb.) összehasonlítani. Mindkétszer azt jelöltem be, hogy tetszik ez a lehetőség. Végül azonban nem tudtam meg, mire jutott mindebből, mert eredményt csak akkor jelez ki, ha a másik hármat is kitölti valaki és akkor érhetők el az „én és a szakmák” és az „illik-e hozzám?” funkciók is.

Van viszont még egy érdekes lehetőség az oldalon, „hogyan látnak mások?” néven, ahol maximum tíz embernek meghívót lehet küldeni, hogy ők töltsék ki, szerintük mi jellemző rám. „Olyanokat kérj meg, akikről úgy gondolod, hogy jól ismernek, s az általuk adott visszajelzések fontosak lehetnek számodra!” – jellemzi ezt a funkciót az oldal.

(Kiemelt kép: pom.oktatas.hu/Eduline-képernyőmentés)

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.