Ingyenes pályaorientációs felületet indított az Oktatási Hivatal, itt négyféle kérdéssor után kaphatunk segítséget, hogy merre menjünk tovább. Az érettségiző és az általános iskolát befejező fiatalokat is megcélozza az oldal.
Ingyenes, mindenki számára hozzáférhető pályaorientációs digitális felülettel segíti a továbbtanulás előtt álló fiatalokat a kormány – hívta fel a figyelmet Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdai sajtótájékoztatóján az MTI tudósítása szerint.
A politikus itt azt mondta, a Pályaorientációs Mérő- és Támogatóeszközzel (POM) az Oktatási Hivatal honlapján a diákok kérdéssorokat tölthetnek ki, a program pedig megmutatja azokat a szakterületeket, amelyek a válaszok alapján a legjobban illenek a személyiségükhöz, érdeklődésükhöz, kompetenciáikhoz. Hozzátéve: a 283 szakmát tartalmazó adatbázissal dolgozó program célcsoportjai a középiskolai felvételi előtt álló végzős általános iskolások, valamint az érettségiző, felsőoktatásba készülő fiatalok.
A program weboldalára kattintva rögtön láthatjuk, hogy – bár ez az MTI-szemlében nem szerepelt – a felület egy uniós pénzből készült, egészen pontosan egy egymilliárd forintos ötéves projekt számos eleméből az egyik. A következő, amivel szembesülni lehet, hogy a használatához regisztrálni kell, ahol vélhetően adatvédelmi okokból csak keresztnevet kérnek be, sőt, kifejezetten kérik az esetleg a szöveget értelmezni kevésbé tudókat, hogy ne adják meg a vezetéknevüket. Ellenben e-mail címet meg kell adni, ami persze bármilyen lehet, de a többségnek azért benne szokott lenni a vezetékneve. A weboldalon ezután meg kell adnunk az alapadatokat, mikor születtünk, milyen típusú iskolába járunk és milyen településen lakunk, majd a kérdőívekre kattintva három kérdőív és matematikai, természettudományos, műszaki és informatikai kompetenciákkal kapcsolatos feladatsor fogad.
Az „érdeklődés kérdőívre” kattintva 73 olyan kérdést tesz fel a rendszer, hogy szeretnénk-e a szabadban dolgozni, részfeladatokért felelni, gyerekekre vigyázni, önkénteskedni vagy éppen szeretjük-e, ha például egy sportcsapatban vezetőnek választanak minket. Bár olykor egészen konkrét, az egyik kérdés, például, hogy valaki szívesen lenne-e egy cégnél irodai asszisztens vagy előadóművész, esetleg szívesen dolgozna-e kórházban, amit egyáltalán nem ritka, hogy valaki mondjuk érettségizőként már el tud dönteni, de könnyen lehet, hogy ezzel már meg is válaszolta a kérdést.
De ennél általánosabb kérdéseket is feltesz, például, hogy érdekelnek-e a gépekkel működésével kapcsolatos tartalmak, művészeti programok vagy éppen tudok-e segíteni a szomszédoknak a ház körüli munkákban. Bár olyasmire, mint hogy szeretnénk-e embereken segíteni és mennyire vagyunk kreatívak, mintha többféle megfogalmazásban is rákérdezne. Az 58. kérdéstől már elkezd tömbösíteni és hat sornyi tevékenységről kell bekattintanunk, hogy tetszik vagy nem, esetleg közömbösek vagyunk vele kapcsolatban. Itt is mintha lenne duplikát, például tőlem kétszer is megkérdezte, szeretném-e különböző államformákat (demokrácia, diktatúra stb.) összehasonlítani. Mindkétszer azt jelöltem be, hogy tetszik ez a lehetőség. Végül azonban nem tudtam meg, mire jutott mindebből, mert eredményt csak akkor jelez ki, ha a másik hármat is kitölti valaki és akkor érhetők el az „én és a szakmák” és az „illik-e hozzám?” funkciók is.
Van viszont még egy érdekes lehetőség az oldalon, „hogyan látnak mások?” néven, ahol maximum tíz embernek meghívót lehet küldeni, hogy ők töltsék ki, szerintük mi jellemző rám. „Olyanokat kérj meg, akikről úgy gondolod, hogy jól ismernek, s az általuk adott visszajelzések fontosak lehetnek számodra!” – jellemzi ezt a funkciót az oldal.
(Kiemelt kép: pom.oktatas.hu/Eduline-képernyőmentés)
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
