Megemlékezést tartottak Suhajda Szilárd egykori iskolájában

A május 24-én a Mount Everest csúcstámadására készülő hegymászó 1995 és 2001 között volt a Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium diákja.

  • Eduline/MTI

Virágokkal és mécsesekkel emlékeztek a legendás magyar hegymászóra, Suhajda Szilárdra az egykori békéscsabai iskolájában. A hegymászó még márciusban utazott Nepálba, hogy ott készülhessen a világ legmagasabb hegye, a 8848 méter magas Mount Everest megmászására pótlólagos oxigén és serpák segítsége nélkül.

Suhajda Szilárd utoljára május 24-én délelőtt adott életjelet magáról, ekkor még jól volt, a hegy csúcsmászására készült. Délutánra azonban a jeladója már csak kihagyásokkal, utána pedig egyáltalán nem frissült, a hírek szerint utoljára 53 méterrel a csúcs alatt, a Hillary-lépcső aljában látták 8780 méter magasságban, ahol rossz állapotban, fagyási sérülésekkel és agyödéma tüneteivel feküdt a hóban.

Megmentésére egy három fős, a világ legjobb serpáiból összeválogatott mentőcsapat indult, akik a 4 napos utat a Hillary-lépcsőig mindössze 20 óra alatt tették meg, a magyar hegymászót azonban már nem találták azon a helyen, ahol utoljára látták. Szakértők szerint már egyáltalán nincs esély arra, hogy életben legyen.

Korábbi iskolájában, a Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnáziumban így emlékeztek rá vasárnap:

 

MTI/Lehoczky Péter
MTI/Lehoczky Péter
MTI/Lehoczky Péter
MTI/Lehoczky Péter
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.