Bár közeledünk az év végéig, néhány egyáltalán nem elhanyagolható eseménynek előtte még le kell mennie, ezeket szedtük most össze nektek.
Kevesebb mint egy hónap van hátra az idei, június 15-ig tartó félévből, ugyanakkor a végzős középiskolások már május 4-én befejezték azt, a két évfolyamos részszakmára való felkészítést folytató szakiskolákban pedig május 31-én fog véget érni.
Addig azonban május 27-28-29-én lesz még egy háromnapos (szombat-vasárnap-hétfő) hosszú hétvége, pünkösdhétfő ugyanis május 29-re esik, és az érettségik is folytatódnak – csütörtökön például a kémiával és a földrajzzal –, hiszen az írásbelik egészen május 26-ig tartanak, a szóbeli vizsgák pedig emelt szinten június 7-14-ig, középszinten pedig június 19-30 közt zajlanak majd. Ezeket itt láthatjátok:
Mérések
Az idén is megtartott, a szövegértési, matematikai és természettudományi kompetenciákat vizsgáló bemeneti mérések a 6., a 8. és a 10. évfolyamon már lementek – hiszen ezek azt vizsgálják, milyen készségekkel érkezett meg valaki az adott évfolyamra. A kimenetiek viszont – amik azt nézik meg, mennyit tett hozzá az iskola abban az évben a tudásához – a 6–11. évfolyamokon egészen június 9-ig eltartanak.
Rendkívüli felvételi
Akadhat tennivalójuk még azoknak a nyolcadikos diákoknak is, akik idén felvételiztek.
Péntekig, azaz május 19-ig kell ugyanis rendkívüli felvételi eljárást tartani azokban a középiskolákban, ahová kevesebb diákot vettek fel, mint a felvehető létszám 90 százaléka. Ahol ez nem kötelező, ott egészen augusztus utolsó napjáig tarthatnak ilyet, ahol viszont az, ott péntekig kell döntést hozniuk az iskolaigazgatóknak a beérkezett felvételi kérelmekről. Aki esetleg nem ért egyet a végső döntéssel és jogorvoslatot kér, azok vizsgálatot kezdeményezhetnek az intézmény fenntartójánál, ennek azonban legkésőbb június 1-ig be kell fejeződnie, hiszen a hónap közepén, június 21 és 23 között tartják majd a beiratkozást.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
