Maruzsa az egyeztetésekről: a kormány 34 kérdésben változtatta meg az álláspontját

A köznevelési államtitkár abban bízik, hogy ha tudják növelni a pálya vonzerejét, akkor a pedagógusok terhelése is csökkenni fog. Abban is bízik, hogy „az életpályamodellről is olyan megállapodás születik, hogy még a tavaszi ülésszakon dönthet róla a parlament”.

  • Tarnay Kristóf

A most érettségizők a középiskolai jó részét a pandémia miatt digitális tanrendben töltötték, ez az időszak nem múlt el nyomtalanul, de a mérési eredmények romlást nem mutattak, erről is beszélt Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára az InfoRádió Aréna című műsorában. A jövőre bevezetendő érettségi változtatások szerinte nem módosítják alapvetően a megszokott számonkérést, úgy látja: a magyarérettségin megjelenő, tárgyi tudást igénylő feladatokkal együtt sem változik meg alapjaiban a kompetencia alapú érettségi, ami bevált. Az pedig, hogy a természettudományos tárgyaknál lehetőség lesz projektmunkára is, elmondása alapján „sikertörténet lehet”.

A diákok már negyediktől megjelenő teljesítménymérésével „elképesztő mennyiségű adatbázis lesz”, amit az intézményvezetők használhatnak és be tudnak avatkozni, mindez közvetlenül nem befolyásolja a béreket, de az új teljesítménymérési rendszerben az egyik szempont lesz a diákok előrehaladása még hat-hét másik szempont mellett, mondta el. Felidézte: technikailag a bérpótlékok emelésével saját erőből januártól már végrehajtották a béremelés egy részét, a többihez kellenek az uniós pénzek. Ám a politikus azt mondta, olyan új, sávos, flexibilis és teljesítményalapú bérstruktúrát hoznak létre, amely nem teszi majd szükségessé az ilyen megoldásokat.

„Jelenleg olyan, bonyolult rendszer van, amely az életkor és a végzettség alapján határozza meg a béreket. Az új struktúrában öt bérsáv lesz a korábbi minősítéseknek megfelelően, és keretek között lesz a fizetés, az intézményvezetők pedig meg tudják határozni a differenciált bért a teljesítményértékelés alapján. Ha többletbért tudnak adni, akkor az azonnal alapbéresíthető lesz” – fogalmazott Maruzsa Zoltán. Elmondása alapján a pedagógus-életpályamodell – benne a státusztörvény – tervezetéről 15 egyeztetést folytattak eddig le, tízet szakszervezetekkel, a többit más szereplőkkel. A kormányzat pedig 34 tartalmi kérdésben változtatta meg az álláspontját, és közelítette a partnerek javaslatához – állította Maruzsa. Szerinte azáltal vonzóbb lehet a pálya, hogy az életkor és a végzettség helyett a teljesítményt helyezi előtérbe, ami a fiatalokat „jobban helyzetbe hozza”.

Emellett több alapszabadságot ad, csökkenti az adminisztratív terheket is, megszűnik a kötelező minősítés, az önértékelés és az egyéni pedagógus tanfelügyelet is. A hangsúly ehelyett a belső teljesítményértékelésen lesz – tette hozzá. Azonban elmondása alapján a kormány egyelőre ragaszkodik a 22-26 órás kerethez. (Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a keddi egyeztetés után arról beszélt: meglepte őket, hogy a kormány továbbra sem enged a kötelező óraszámból.) Maruzsa szerint a kormány partner a terhek csökkentésében, de „először induljon el az új életpályamodell, mert akár lefelé is mozdulhat a terhelés”, a fix óraszám pedig „van, akinek emelést jelentene, és ahol tudjuk biztosítani a munkaerőt, ott semmi akadálya nem lesz a 22 órának”.

„Abban bízunk, ha ezek az intézkedések megvalósulnak, akkor jelentős vonzereje lesz a pályának, és akkor az óraterhelés is csökkenhet” – fogalmazott. Elmondása alapján most a fix óraszám mellett néhány helyen nagyon sok túlórát kellene biztosítani (a szakszervezetek éppen a túlórák kifizetését szeretnék elérni). Az uniós tárgyalásokon elmozdulást vár és abban is bízik, hogy „az életpályamodellről is olyan megállapodás születik, hogy még a tavaszi ülésszakon dönthet róla a parlament”.

(Kiemelt képünk illusztráció, forrás: MTI)

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.