A Veres Péter Gimnázium tetőszerkezetével már januárban is problémák voltak, ekkor kukákkal igyekeztek felfogni az esőzések miatt a termekbe folyó vizet.
A nagy esőzések után ma leszakadt a békásmegyeri Veres Péter Gimnázium plafonjának egy darabja - tette közzé hétfő este Szabó Tímea, a Párbeszéd-ZÖLDEK frakcióvezetője a Facebookon.
Az említett középiskola tetőszerkezetével már januárban is problémák voltak, akkor a diákok és tanárok kukákkal és tálakkal igyekeztek felfogni a tetőn keresztül a termekbe folyó vizet. A Klebersberg Központ ekkor 90 millió forintot biztosított a beázás megszüntetésére, ez azonban nem bizonyult hatékonynak, mivel hétfőn végleg megadta magát az egyik tanterem plafonja és a nagy esőzések után leszakadt belőle egy darab.
Évek óta követeljük a kormánytól az egyre romló épület felújítását, ám úgy tűnik, fontosabb a karcagi idétlen "sámándob" építésére 5 milliárd forintot költeni, mint az ország 6. legjobb gimnáziumában biztosítani a biztonságos oktatást
- írja Facebookon a körzet országgyűlési képviselője, hozzátéve; "nevetséges, hogy 90 millió forintból toldozgatják-foldozgatják a Veres Péter Gimnázium épületét."
❗️A nagy esőzések után ma leszakadt a békásmegyeri Veres Péter Gimnázium plafonjának egy darabja. Évek óta követeljük a...
Posted by Szabó Tímea on Monday, May 15, 2023
A körzet országgyűlési képviselőjeként azonnal kérdéssel fordulok Lázár Jánoshoz, aki idén lehúzta a Veres Péter Gimnázium felújítását a fejlesztések közül, illetve Pintér Sándorhoz, hogy mégis meddig veszélyeztetik a tanulók, pedagógusok és minden ott dolgozó biztonságát, és mikor adnak végre megfelelő mennyiségű forrást a felújításra
- teszi hozzá.
A balesetben szerencsére senki sem sérült meg, ez azonban nem garancia arra, hogy a folyamatos esőzések és az épület rossz állapota miatt ilyesmi nem fordul elő még egyszer.
A Veres Péter Gimnázium egyébként az ország egyik legjobb középiskolája. A HVG 2023-as középiskolai rangsorában a 12. helyet szerezte meg.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
