Pfeiffer Norbert és Rábai János, a Karinthy Frigyes Gimnázium kirúgott tanárainak meghallgatásával folytatódott a pedagógusok munkaügyi pere.
Az érettségi hetén folytatódott a kirúgott tanárok munkaügyi pere. Az Index tudósítása szerint a Karinthy Frigyes Gimnáziumból hónapokkal ezelőtt, tiltakozás miatt elbocsátott pedagógusok immár harmadik alkalommal érkeztek a Fővárosi Törvényszékre a perfelvételi tárgyalás harmadik fordulójára. A lap szerint a kirúgott pedagógusok a közalkalmazotti jogviszonyuk helyreállítását már nem kérik, egy fejenként egymillió forintos sérelemdíj és végkielégítés megfizetésére ugyanakkor továbbra is igényt tartanak.
A tárgyalás első fordulójáról itt írtunk:
„Bíztam benne, hogy a tankerület a megoldási lehetőséget fogja keresni, megkérdez bennünket arról, miért csináljuk, mi a probléma. A mindenki által ismert országos pedagógushiány közepette nagyon rossz stratégia nem a munkaerő megtartását, hanem épp annak az eltávolítását kezdeményezni” - idézi az Index.
Pfeiffer Norbert után Rábai János meghallgatásával folytatódott a tárgyalás. A magyar és média szakos pedagógus felidézte: először figyelmeztető levelet kaptak, majd jött is a "megtorlás", majd azt is elmondta, hogy fiatal pedagógusként megdöbbentő számára az iskolákban és a közoktatásban uralkodó helyzet, a tanárok túlterheltsége és az alacsony bérek.
„Az elmúlt években rengeteg ígéretet kaptunk, de ennél nagyobb előrelépés soha nem történt" – mondta.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
