Egyszavas választ adott a belügy államtitkára arra, hogy terveznek-e kamerákat szerelni a tantermekbe

A belügyminiszter nem válaszol személyesen az országgyűlési képviselők kérdéseire sem, a feladatot Rétvári Bencének delegálta.

  • Eduline

A kormányzat tervez-e kamerákat szerelni a tantermekbe?

– tette fel a kérdést Mellár Tamás, a Párbeszéd országgyűlési frakciójának képviselője Pintér Sándor belügyminiszternek. Mellár írásbeli kérdését azt követően juttatta el a belügyminiszternek, hogy egy hozzá eljutott információ szerint a belügy pont arra készült, hogy kamerákat szereltessen az iskolák tantermeibe, „így megfigyelve a tanárokat és diákokat”. Mellár több kérdést is feltett emellett a belügynek:

  • „A kormányzat bármilyen informatikai eszközzel kívánja-e megfigyelni a tanárokat?
  • Amennyiben bármelyik kérdésre igen a választ, akkor mikor tervezik a megfigyelések megkezdését?”

Mellár választ viszont nem Pintértől, hanem a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárától, Rétvári Bencétől kapott, méghozzá pusztán egy szót:

„Nem”.

Rétvári nem konkretizálta, hogy pontosan Mellár melyik kérdésére is válaszolt, azonban sejthető, hogy csak az elsőre, mivel a státusztörvény tervezetéről kiszivárgott információk alapján a belügy pont arra készül, hogy a tanárok munkahelyi informatikai eszközeibe bármikor belenézhessen.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.