A rendőrség könnygázzal is lefújta a tüntetőket.
Csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt indított nyomozást a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a karmelitánál szerdán tüntetőkkel szemben – közölte honlapján az ügyészség.
A közleményben azt írják, hogy „május 3-án, este, a karmelita kolostor előtti tüntetésen történt rendőrök elleni támadással kapcsolatban a nyomozó ügyészség nyomozást rendelt el és megkezdte a tényállás teljes körű felderítését”.
Mint írták, az ügyben egy embert vettek őrizetbe. A közlemény végére pedig odabiggyesztették: „az ügyről az eljárás érdekeire figyelemmel további tájékoztatás jelenleg nem adható”.
Ahogy arról az Eduline is beszámolt, szerdán több százan tüntettek Budapesten a tanárokat érintő státusztörvény tervezete miatt. A tüntetés után többen – ellenzéki politikusokkal együtt – a karmelita kolostor elé vonultak, ahol a rendőrök könnygázzal fújták le őket, a tüntetők közül ötöt pedig elő is állítottak. Az előállítottak között volt Tompos Márton momentumos országgyűlési képviselő is.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
