"Le a bosszútörvénnyel! Le az elnyomással!" néven szerveztek tüntetést az április 24-i sztrájknap után a pedagógus szakszervezetek a tanárokat korlátozó státusztörvény ellen.
A tüntetők először a Belügyminisztérium elé vonultak, majd este csatlakoztak a Várban, a Karmelita kolostor előtt zajló kordonbontó akcióhoz. Ekkor került elő a könnygáz:
A könnygáz bevetése előtt azért van szükség a figyelmeztetésre, hogy a békés tüntetőknek legyen lehetőségük elhagyni a helyszínt, ezért jogellenes a figyelmeztetés nélküli intézkedés - olvasható a 444.hu-n. Több résztvevő is azt nyilatkozta, ennek ellenére, nem figyelmeztettek senkit a rendőrök.
Hegyi Szabolcs, a Társaság a szabadságjogokért (TASZ) gyülekezési jogi szakértője szerint a kordonok a hivatalos indoklással ellentétben valójában nem munkaterületet védenek, hanem a kormányzati épületeket, amelyeknek rendőrökkel való biztosítása egy tüntetés esetén teljesen jogszerű, de ő úgy látta, hogy a rendőrök elsősorban nem az épületet, hanem a kordonokat védték - mondta a lapnak.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
