A most következő héten több tízezer negyedikes, hatodikos és nyolcadikos diák kapja meg a középiskolai felvételi eredményét. Előfordulhat viszont, hogy valaki egy iskolába sem került be. Még nincs veszve semmi, mutatjuk, hogy mit lehet tenni.
Egy lehetőség van: újra neki lehet futni a folyamatnak a rendkívüli felvételin, amely május 8-án kezdődik.Ilyenkor a jelentkezést már egyénileg kell intézni, vagyis nem az általános iskolák, osztályfőnökök töltik ki és küldik el a jelentkezési lapokat, valamint közvetlenül a kiválasztott középfokú iskolával kell egyeztetni, majd jelentkezni.
Érdemes tudnotok, hogy csak azokban az iskolákban tartanak azonban rendkívüli felvételi eljárást, ahol a férőhelyek kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel, így nem minden intézménybe adhatjátok le az utólagos jelentkezéseteket.
Az utólag benyújtott felvételi kérelmekről egyébként május 19-ig kell döntenie az iskolaigazgatónak, de az intézmények egészen augusztus végéig tarthatnak rendkívüli felvételi eljárást.
Meglepő módon sokszor a különböző rangsorokban előkelő helyezést szerző gimnáziumokban és technikumokban is maradnak helyek. Néhány nap múlva az Oktatási Hivatal oldalán is megtaláljátok majd az összes olyan iskolát, ahol „pótfelvételit” hirdetnek. Június 21-én pedig megkezdődik a beiratkozás is a középiskolákba.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
