Megszavazták a budapesti Szinyei gimnázium modellváltását

Pintér Sándor május végén dönt az iskola átadásáról.

  • Székács Linda

A Szinyei Merse Pál Gimnázium szülői munkaközössége és diákönkormányzata is megszavazta, hogy az Óbudai Egyetem vegye át az intézmény fenntartását - tudta meg a Napi.hu.

Márciusban mi is megírtuk, az Óbudai Egyetem bejelentkezett a budapesti, VI. kerületi Szinyei Merse Pál Gimnázium fenntartásának átvételére. Molnár András, az Óbudai Egyetem rektorhelyettese akkor azt mondta, azért szeretnék átvenni a középiskolát, mert nyitni szeretnének a közoktatás irányába, a Szinyei rangja pedig „közel áll ahhoz, amit szeretnének” az ott zajló erős matematika és nyelvoktatás miatt pedig a legfőbb céljuk az, hogy az itt tanuló középiskolások később az Óbudai Egyetemen tanuljanak tovább.

A gimnázium jelenlegi fenntartója, a Belső-Pesti Tankerületi Központ,  az átadásról Pintér Sándor belügyminiszter fog dönteni várhatóan május 31-én.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.