Április 21-én ismét egyeztetett a kormány és a szakszervezetek, megegyezés azonban most sem született.
"A kormány semmit nem értett meg az elmúlt másfél év tiltakozásaiból, ezt bizonyítja a státusztörvény koncepciója, amelyről látványos, ám teljesen eredménytelen egyeztetés zajlik" - közölte a Pedagógusok Szakszervezete.
A szakszervezetek képviselői és a kormány április 21-én ültek ismét asztalhoz, hogy tárgyaljanak a státusztörvény tervezett bevezetéséről. A PSZ azt írja, a tárgyaláson kiderült, hogy a munkavállalók jogait érintő korlátozásokban a kormány lényegesen nem változtatna álláspontján. A hónapok óta tartó sztrájkokra, polgári engedetlenségre és tüntetések megoldására a kománynak "továbbra sincs semmilyen elképzelése", ezért "előrukkolt a köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról szóló tervezettel" melynek módosítása a szakszervezet szerint értelmetlen lenne, mivel a "jogfosztott és megalázott köznevelési dolgozóktól nem lehet minőségi oktatást várni".
Ráadásul a kormány szándékosan összemossa a státusztörvény tervezetét a béremeléssel, holott a kettőnek semmi köze egymáshoz. Az Európai Unió nem várja el a béremeléshez az új jogállási törvényt, az utóbbi csak a kormány bosszúja a reformokat követelő tiltakozások miatt
- fogalmaznak.
A PSZ KÖZLEMÉNYEA kormány semmit nem értett meg az elmúlt másfél év tiltakozásaiból, ezt bizonyítja a státusztörvény...
A szakszervezet azt is hozzátette, szerintük a kormány propagandája hatásos, sokan elhihetik, hogy 2025-től 800 ezer forint lesz a pedagógusok átlagfizetése, mellette viszont "megszűnne a tanári kar maradék autonómiája" és több intézkedés is negatívan érintené a pedagógusokat.
Béremelésnek híre-hamva sincs, már a Holdról is érzékelhető, hogy a kormány mézesmadzagjáról leolvadt a méz. Legalább láthatóvá vált a korbács
- zárják a közleményüket.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
