A szülők nemmel voksoltak; marad az eredeti fenntartójánál a Herman Ottó Általános Iskola

364 szülőből mindössze 75-en támogatták, hogy a Budapesti Zsidó Hitközség fenntartása alá kerüljön az újlipótvárosi Herman Ottó Általános Iskola.

  • Székács Linda

A szülők többsége nem támogatta, hogy a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) fenntartásába kerüljön a XIII. kerületben lévő Herman Ottó Általános Iskola – derült ki a kedden este 7 órakor zárult szavazáson, amiről először a Népszava számolt be.

Kunos Péter, a BZSH ügyvezető igazgatója a lapnak azt mondta, az előzmények alapján nem lepte meg az eredmény, mivel az esetleges fenntartóváltás heves vitákat váltott ki a szülőkből, az iskola falán pedig egy diák által készített plakát azt hirdette: „Szavazzatok nemmel a zsidó iskolára. Eddig is megvoltak a saját hagyományaink, nem kellenek újak.”

Az események tekintetében a BZSH korábban már jelezte, ellenállás esetén nem ragaszkodnak ahhoz, hogy megvalósítsák az elképzeléseiket az újlipótvárosi iskolában, hiszen ahhoz, hogy ez megvalósuljon, a szülők legalább 50 százalékának hozzá kellett volna járulnia, ehhez képest

364 szülőből mindössze 75-en szavaztak igennel a fenntartóváltásra, 178-an pedig ellene. A többiek, akik nem vettek részt a szavazáson, közvetve azt támogatták, hogy az iskola maradjon a tankerület fenntartásában.

Elmondásuk szerint pedig a Budapesti Zsidó Hitközség nem felekezeti iskolát akart csinálni az intézményből, hanem egy olyan iskolát, ahová világnézettől függetlenül bárki járhat, és ahol a tanárok és a gyerekek egyaránt nagyobb szabadságot élvezhetnek, valamint ahol kiemelt figyelmet fordítanak a nyelvoktatásra.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.