Most zajlanak az online kimeneteli mérések az iskolákban, a gyerekeknek stadionokról és brüsszeli utazásról szóló feladatokat kellett megoldaniuk.
2022-ben több új országos méréssel bővült a diákok tanéve, szinte minden évfolyamnak teljesítenie kell egy „be- vagy kimeneti mérést” – erről egy korábbi cikkünkben írtunk részletesen.
Az is újdonság, hogy az országos méréseket már nem papíron, hanem online kell teljesíteniük a tanulóknak és már nem csak matematika, szövegértés és idegennyelvből, de természettudományból is tesztelik a tudásukat.
Brüsszel és stadionok
Az egyik Pest megyei gimnáziumban tegnap tartották a kompetenciamérést, egy kilencedikes diák eljuttatott hozzánk két érdekes matek feladatot:
Az első feladatnál Lajos Budapestről Brüsszelbe repült és az útjáról kellett számolásokat elvégezni. A második feladatnál arra voltak kíváncsiak, hogy melyik stadionnak mekkora a befogadóképessége.
Mi az a kompetenciamérés?
A kompetenciamérés lehetővé teszi, hogy az iskolák felmérjék saját diákjaik tudását, illetve elemezzék az intézményben zajló munkát, és más iskolákkal is összehasonlítsák az eredményeiket. A feladatlapokat központilag javítják és az eredményekről nyilvános jelentés készül, az előző mérés alapján kiemelkedő teljesítményű iskolák listáját itt találjátok.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
