Pedig van némi különbség jogilag a tanóra és a foglalkozás között.
A közoktatásban kötelezően használandó Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (KRÉTA) e-napló szövegezésében a „tanórák” szót „foglalkozásokra” írták át, erre L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője hívta fel a figyelmet közösségi oldalán, vette észre a Telex. Szerinte az elsőre lényegtelennek tűnő különbségnek azért van jelentősége, mert tanórát eddig csak képesített szakember, foglalkozást viszont bárki tarthat. Emellett a tanóra 45 perces, a foglalkozás pedig egy órás.
Illetve, mint arra Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja felhívta a figyelmet, ez a kifejezés pont így az ide vonatkozó jogszabályban nem is szerepel, csak olyan, hogy „egyéb foglalkozás”. Ami nem tanórát jelent, hanem például szakkört vagy korrepetálást. Nagy a szakemberhiányt vélelmezte a változtatás mögött, hogy így ne csak pedagógusok nevét írhassák be a foglalkozásokhoz.
Ám a közoktatási fenntartó Klebelsberg Központ szerint nincs szó semmi komolyabb szándékról a megfogalmazás mögött. A lapnak hétfő este azt írták:
„Nincs szó a tanóra átnevezéséről, egy technikai frissítésben történt tévedés, már ma este visszaáll a korábbi megnevezés.”
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
