Pedig van némi különbség jogilag a tanóra és a foglalkozás között.
A közoktatásban kötelezően használandó Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (KRÉTA) e-napló szövegezésében a „tanórák” szót „foglalkozásokra” írták át, erre L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője hívta fel a figyelmet közösségi oldalán, vette észre a Telex. Szerinte az elsőre lényegtelennek tűnő különbségnek azért van jelentősége, mert tanórát eddig csak képesített szakember, foglalkozást viszont bárki tarthat. Emellett a tanóra 45 perces, a foglalkozás pedig egy órás.
Illetve, mint arra Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja felhívta a figyelmet, ez a kifejezés pont így az ide vonatkozó jogszabályban nem is szerepel, csak olyan, hogy „egyéb foglalkozás”. Ami nem tanórát jelent, hanem például szakkört vagy korrepetálást. Nagy a szakemberhiányt vélelmezte a változtatás mögött, hogy így ne csak pedagógusok nevét írhassák be a foglalkozásokhoz.
Ám a közoktatási fenntartó Klebelsberg Központ szerint nincs szó semmi komolyabb szándékról a megfogalmazás mögött. A lapnak hétfő este azt írták:
„Nincs szó a tanóra átnevezéséről, egy technikai frissítésben történt tévedés, már ma este visszaáll a korábbi megnevezés.”
Az inklúzió nem csupán a hátrányos helyzetű vagy sajátos nevelési igényű gyerekek befogadásáról szól, hanem arról is, hogy az iskola képes-e alkalmazkodni a különböző tanulási utakhoz. A szülők közötti egyre élesebb konfliktusok valójában ugyanannak a merev iskolarendszernek a következményei, amely egyszerre termel sikeres, kudarcot valló és „kilógó” diákokat. Vélemény.
Mutatjuk, milyen bulikra számíthatnak azok, akik valamelyik vidéki nagyvárosban élőben követik majd a ponthatárok kihirdetését, és egy közös ünnepléssel várják a felvételi eredményeket.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésének részeredményeiből az is kiderült, hogy a legtöbben a túlzott adminisztrációt, a magas munkaterhelést és a létszámhiányt tartják a rendszer legnagyobb problémáinak.
Nyelvvizsgáért vagy emelt szintű érettségiért járó pluszpontokra valószínűleg minden felvételiző számít, arra azonban már jóval kevesebben, hogy egyes szakokon például hangszerismeretért vagy az Educatio Kiállításon való részvételért is kaphat többletpontot.
Hány intézményi pontot adhatnak az egyetemek ? Milyen extra pluszpontok vannak? Összegyűjtöttük a legfontosabb infókat az intézményi pontokról.
Tizenöt éves volt Soma, amikor egy vasútállomáson megpróbálta megmenteni a barátját, de ő maga is súlyos áramütést szenvedett.
A felelős állattartás nem magától alakul ki: már gyerekkorban érdemes megtanítani, hogyan kell megfelelően bánni az állatokkal.
