A szakszervezetek szerint az illetékes tárca csak meghallgatja őket, a kritikáikra azonban nem reagál.
A csütörtöki sztrájktárgyaláson sem tudott megegyezni a kormány a tanári szakszervezetekkel, tovább folytatódik az országos sztrájk - számolt be róla az ATV Híradója.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete a március 16-i sztrájknapon ismét Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral egyeztettek, eredményt azonban ez a tárgyalás sem hozott.
"Nevetséges emelés lenne" - mondta Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője a kezdő tanárok számára felajánlott béremelésről. A tervezet szerint a kormány 7 éven belül 5 bérsávot hozna létre a gyakornokoktól egészen a kutatókig, a PDSZ szerint azonban azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mekkora bérre számíthatnának a különböző bérkategóriában szereplő pedagógusok. Szerinte a kormány eleve úgy alkotta meg a szabályt, hogy akkor is teljesíthető legyen, ha nem kapnak uniós támogatást, így a magasabb bérezés közel sem garantált. A szakszervezetek azt is kifogásolják továbbá, hogy a tárca csak végighallgatja a tervezettel megfogalmazott kritikájukat, azokra azonban semmit sem reagál. A tárgyalásokat pénteken folytatják, ezzel együtt pedig a munkabeszüntetés is folytatódik, bár az eddigi adatok szerint valamivel kevesebben vesznek részt rajta, mint a korábbi sztrájknapok alkalmával.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
