Az akadémiai szabadsággal, a kormányzati befolyással és az autonómia csökkenésével kapcsolatban is kritikát fogalmazott meg az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottsága.
Az oktatással kapcsolatban is komoly aggályai vannak az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottságának Magyarországgal - tudta meg a Népszava.
Beszélgetőpartnereink nagy többsége egy feszült, rendkívül érzékeny és átpolitizált munkakörnyezetről tett említést, amelyet a nyugtalanság légköre jellemez, és amely a kormányzati politikák potenciális kritikusainak öncenzúrájához vezet
- írják a laphoz eljutott jelentésben.
Az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottságának hét képviselője tavaly november 2-4. között járt Magyarországon, melynek során kormányzati és ellenzéki politikusokkal, állami hatóságok vezetőivel, újságírókkal, oktatási, kulturális intézmények és civil szervezetek képviselőivel is találkoztak, hogy felmérjék többek között az oktatás, a médiaszabadság és a kultúra helyzetét.
A mostanra elkészült jelentés szerint a képviselők kritikát fogalmaztak meg többek között az akadémiai szabadsággal kapcsolatban, amiből szerintük hiányzik a tudományos szabadságot garantáló következetes és átfogó jogi rendszer, de kifogásolják az erősödő kormányzati befolyást is az új szervek és szervezetek létrejöttén keresztül, ami szerintük együtt jár a tanárok és az intézmények autonómiájának csökkenésével, valamint az oktatás tartalmába való ideológiai beavatkozás növekedésével.
A delegáció jelentését hamarosan megvitatják az Európai Parlament illetékes szakbizottságában.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
