Jövő héten megjelennek az idei középiskolai felvételi ideiglenes felvételi jegyzései, de mikor derül majd ki a végleges eredmény?
A középiskoláknak a felvételi vizsgákat követően 2023. március 17-ig a honlapjukon tanulmányi területenként nyilvánosságra kell hozniuk a jelentkezők felvételi jegyzékét, amelynek az intézmény egy-egy tanulmányi területére jelentkezést benyújtó valamennyi tanulót tartalmaznia kell.
Ez viszont nem a végleges lista, hiszen mindenkinek lehetőségük lesz a tanulói adatlapon szereplő sorrend megváltoztatására 2023. március 21-22-én. Arról, hogy mikor érdemes változtatni, itt olvashattok.
A végleges eredményekre még egy kicsit várni kell. A végleges listák és sorrendek, azaz a középiskolai felvételi eredménye idén április 28-ig érkezik. Az iskolák a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőnek (szülőnek), továbbá az általános iskolának is elküldik majd.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
