Igazolatlan hiányzásért vonulnak börtönbe a legszegényebb családok két borsodi településen
Akár 150 ezer forintos bírságot is kaphatnak azok a szülők, akiknek a gyereke túl sok igazolatlan hiányzást gyűjt össze. A legszegényebbeknek nincs más választása, mint börtönbe vonulni.
Eduline
A gyerekeik igazolatlan órái miatt kerülnek börtönbe egy borsodi falu lakói, mert nem tudják kifizetni a rájuk kiszabott büntetéseket – hangzik el a Szabad Európa Szabadon egyik epizódjában, amit korábban a Telex szemlézett.
Az Adósok börtöne című részben Báthory Róbert, az adás készítője arról számol be; tavaly szeptemberig több mint 3600 esetben összesen 105 millió forintra bírságoltak meg családokat azért, mert a gyerekeik lógnak, vagy egyáltalán nem járnak iskolába.
A riportban az egyik megszólalót, Ficzu Andrásnét nemrég például 100 ezer forint pénzbírságra büntették, mert az egyik fia 40 igazolatlan órát gyűjtött össze. Az asszony szerint nem ez volt az első eset, a család ugyanis 12 gyereket nevel, akik volt, hogy annyit lógtak az iskolából, hogy mindkét szülőnek börtönbe kellett vonulnia, mivel esélyük sem volt a bírság magas összegének kifizetésére. Magyarországon ugyanis szabálysértésnek számít, ha egy iskolaköteles gyerek 30 napnál több igazolatlan hiányzást gyűjt össze. A hatóságok ezért 5 és 150 ezer forint pénzbírsággal és a családi pótlék megvonásával büntethetik a családokat, aminek tavaly mindössze a 40 százalékát fizették be, a fennmaradó összegért pedig vállalták a börtönbüntetéseket.
Boros Ilona, a TASZ esélyegyenlőségi projektvezetője a videóban azt mondja, az érintett településeken, Bódvaszilason és Tornanádaskán szinte már hagyománya van annak, hogy a szülők börtönbe vonulnak a gyerekeik hiányzásai miatt, sőt a települések egyikén az is előfordult, hogy egy kilencgyerekes, egyedülálló édesanyát börtönöztek be, akinek így a gyerekei két hétre magukra maradtak
,,Akiknek nincs pénzük, fényévekkel gyorsabban kerülnek be a börtönbe, mert nincs semmijük"
- tette hozzá Ivány Borbála, a Helsinki Bizottság jogásza. Szerinte Magyarországon minél tehetősebb és befolyásosabb valaki, minél több kapcsolattal rendelkezik, annál kisebb az esélye, hogy börtönbe kerüljön, a legszegényebbek számára viszont nem léteznek kiskapuk.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
