Új jogállást adna a pedagógusoknak a kormány – ez derül ki abból a tervezetből, amelyet csütörtökön tett közzé a Belügyminisztérium.
„Az új jogállásként a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt bevezető törvény a köznevelés működésének sajátosságaihoz igazodó, az életkor és a szolgálati idő helyett a teljesítményt előtérbe helyező foglalkoztatási szabályozást teremt. Ennek keretében új, sávos bérrendszert kíván bevezetni, előtérbe helyezi a teljesítményalapú besorolást, optimalizálja az előmenetelt, valamint lehetőséget biztosít a munkavállaló és a munkáltató számára a teljesítményalapú bérezésre” – olvasható a tervezet összefoglalójában.
Az előterjesztés megváltoztatja a pedagógus-előmeneteli rendszert: a fokozatok egymásra épülése megmarad (vagyis továbbra is gyakornok fokozatban kezdenek a pedagógusok, onnan a pedagógus I, a pedagógus II, a kutatótanár és a mesterpedagógus szintre léphetnek tovább), de az eddiginél sokkal rövidebb idő alatt lehet magasabb fokozatba lépni.
A „pedagógus II” fokozat megszerzése önkéntessé válik, „ha valamelyik pedagógus az előmenetel lehetőségével nem kíván élni, azt jogszabály a jövőben nem írja elő”.
A törvény szétválasztja a nevelő-oktató munkát segítő munkaköröket, a döntően pedagógiai feladatokat ellátók is az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszony hatálya alá kerülnek – a többi munkakörben foglalkoztatottakra pedig a jövőben a munka törvénykönyvének előírásai vonatkoznak majd. A teljes jogszabálytervezetet itt nézhetitek meg.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
