Egy kép, amiből kiderül: így NEM éri el egy diplomás tanár fizetése az érettségizettek bérminimumát

Jocó bácsi jóvoltából most konkrét példán keresztül lehet megnézni, mennyit "emelkedett" a tanárok fizetése 2023-ban.

  • Eduline

Balatoni József, azaz Jocó bácsi megosztotta bérpapírját, amiből kiderült, hogy 22.350 forinttal ki kellett egészíteni az alapbérét, hogy elérje a legalább középfokú végzettséggel rendelkező dolgozók bérminimumát.

Tehát, hogy legyen annyi a fizetésem, mint egy érettségizettnek. Különben már nem érné el a MINIMUMOT

- írja a képhez a történelemtanár, akinek egyetemi diplomája van, általános iskolai és gimnáziumi tanár. "És az is látható, hogy idén sem béremelést alkalmaztak" - teszi hozzá -, "hanem ágazati szakmai pótlékemelést. Ezt találták ki pár éve. Alapbér marad, pótlék kicsit (most éppen 40.038 Ft-tal) emelkedett."

Nem, ne jöjjön senki azzal, hogy más még ennyit sem keres! Hisz csak az nem keres minimum ennyit, akinek nincs szakmája, érettségije - zárja a posztját Jocó bácsi.

 

 

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.