A járvány miatt hónapokig otthon tanuló diákok főleg matekból maradtak le - ebből a tárgyból valószínűleg kevésbé tudtak segíteni a szülők.
Egy iskolai tanév harmadával vannak lemaradva a koronavírus-járvány alatt távoktatásra kényszerülő diákok – írja a hvg.hu az Oxfordi Egyetem kutatása alapján.
A Nature Human Behaviour című folyóiratban megjelent, 5997 tanulmányt vizsgáló kutatás szerint a járvány idején a teljes iskolai tanév körülbelül 35 százaléka esett ki az online oktatás miatt minden évfolyamon. Ez főként a diákok matematikai készségeit érintette, mivel ebből a tárgyból feltehetőleg kevésbé tudtak segíteni nekik a szüleik.
Bastian Betthäuser, a tanulmány szerzője szerint a lemaradás behozataláért tett intézkedések sikeresek, de az érintett gyerekek még mindig nem érték utol magukat, ezt a problémát pedig minél hamarabb orvosolni kellene.
„Ez egy igen komoly probléma lesz azon generáció számára, amelyiket az iskolában érte a világjárvány” – mondta, hozzátéve, hogy a lemaradás akár a jövő munkaerőpiacára is negatív hatással lehet.
A szakemberek összesítése szerint egyébként globálisan a diákok 95 százalékát érintette az iskolabezárások és karantén miatt átlagosan 3,5 hónapra elrendelt online oktatás. Ugyanakkor a lemaradás ellenére a fejlett országokban némi haszna is volt ennek a nehéz időszaknak; a diákok többsége ugyanis megtanulta magabiztosan kezelni a digitális eszközöket.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
