Egy teljes iskolai tanév 35 százalékával lehetnek lemaradva az online oktatásra kényszerült diákok

A járvány miatt hónapokig otthon tanuló diákok főleg matekból maradtak le - ebből a tárgyból valószínűleg kevésbé tudtak segíteni a szülők.

  • Eduline

Egy iskolai tanév harmadával vannak lemaradva a koronavírus-járvány alatt távoktatásra kényszerülő diákok – írja a hvg.hu az Oxfordi Egyetem kutatása alapján.

A Nature Human Behaviour című folyóiratban megjelent, 5997 tanulmányt vizsgáló kutatás szerint a járvány idején a teljes iskolai tanév körülbelül 35 százaléka esett ki az online oktatás miatt minden évfolyamon. Ez főként a diákok matematikai készségeit érintette, mivel ebből a tárgyból feltehetőleg kevésbé tudtak segíteni nekik a szüleik.  

Bastian Betthäuser, a tanulmány szerzője szerint a lemaradás behozataláért tett intézkedések sikeresek, de az érintett gyerekek még mindig nem érték utol magukat, ezt a problémát pedig minél hamarabb orvosolni kellene.

„Ez egy igen komoly probléma lesz azon generáció számára, amelyiket az iskolában érte a világjárvány” – mondta, hozzátéve, hogy a lemaradás akár a jövő munkaerőpiacára is negatív hatással lehet.

A szakemberek összesítése szerint egyébként globálisan a diákok 95 százalékát érintette az iskolabezárások és karantén miatt átlagosan 3,5 hónapra elrendelt online oktatás. Ugyanakkor a lemaradás ellenére a fejlett országokban némi haszna is volt ennek a nehéz időszaknak; a diákok többsége ugyanis megtanulta magabiztosan kezelni a digitális eszközöket.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.