Gábor Judit, a XI. kerületi Bethlen Gábor Általános Iskola tanára február 17-én tanít utoljára. Szerinte csak az hozhat változást, ha a felmondó tanárok miatt teljesen megbénul a közoktatás.
A Pintér Sándor által összehívott oktatási konzultáció volt az utolsó csepp a pohárban a Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium egyik felmondó pedagógusának, Gábor Juditnak – hangzott el a Klubrádióban.
A pedagógus szerint csak akkor lesz valódi változás az oktatásban, ha elég tanár mond fel vagy szünetelteti a munkát ahhoz, hogy leálljon a közoktatás. A hónapok óta tartó sztrájk ugyanis már annyira nem érdekli a vezetést, hogy az első figyelmeztető levél után semmilyen figyelmeztetést nem kapott, holott az elmúlt egy évben rendszeresen sztrájkolt és polgári engedetlenkedett.
December elejétől a téli szünetig nem tartottam meg az óráimat. Erre nem jött válasz, úgyhogy én azt gondolom, hogy ezt a bizonytalanságot sem magam, sem a gyerekek számára nem kívánom. Ezt szerettem volna lezárni azzal, hogy akkor én mondok le a jogviszonyomról
– indokolta meg a döntését.
A pedagógus február 17-én tanít utoljára, szülőként azonban – mivel három kiskorú gyermek édesanyja – továbbra is részt venne a megmozdulásokban.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
