Az eset még 2019-ben történt a győri Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum és Kollégiumban, az ügyben most született ítélet.
Késsel támadt tanárára egy hármasra értékelt matekdolgozat miatt egy győri középiskola diákja – írja a hvg.hu a Győri Fellebbviteli Főügyészség sajtóközleményére hivatkozva.
A támadás még 2019 december 5-én történt, amikor is a dolgozatának jegyét a 17 éves fiú igazságtalannak tartotta és amiatt is aggódni kezdett, hogy a rossz jegyet közölnie kell a szüleivel. Az óra végére odáig jutott, hogy elővette zsebkését és közölte padtársával, hogy meg fogja szúrni a tanárnőt.
A nap folyamán a tanárnő fizika órát is tartott az osztálynak, a fiú a tanári asztalhoz ment, azzal az indokkal, hogy valamit szeretne megmutatni a füzetében. Miután a tanárnő olvasni kezdett, a diák a háta mögé került, s közepes erővel megszúrta a tanárnő hátát - áll a közleményben. A diákok közül ekkor többen a tanárnő segítségére siettek és ezzel megakadályozták, hogy további sérüléseket szenvedjen el.
A Győri Törvényszék a fiút közfeladatot ellátó személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt 5 év szabadságvesztésre ítélte, amit fiatalkorúak börtönében kell végrehajtani, és 2 év közügyektől eltiltásra is ítélte.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
