Palya Tamás a Facebookon reagált a belügyminiszter péntek délelőtt tartott beszédére.
A Kölcsey Ferenc Gimnázium egyik kirúgott tanára, Palya Tamás is leírta véleményét a péntek délelőtti, iskolaigazgatóknak és pedagógusoknak tartott konzultációról. A fórumot a Belügyminisztérium hívta össze péntek délelőtt 10 órára a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, hivatalos volt többek között a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter, Hajnal Gabriella, a Klebersberg Központ igazgatója és Pintér Sándor belügyminiszter is.
Bár a meghívott pedagógusok annak örültek, hogy a hónapok óta tartó kérlelések után a Belügyminisztérium végre hajlandó volt leülni velük tárgyalni, sokan csalódottabban távoztak, mint ahogy érkeztek.
A belügyminiszter kiszivárgott beszéde szerint ugyanis - bár ő nem az oktatáshoz, hanem a rendhez ért - a tanárok hibája, hogy a fiatalok külföldre mennek továbbtanulni, mert nem nevelik hazaszeretetre a diákokat, de ők tehetnek az egyetemről kilépő pedagógusok pályaelhagyásáról is.
Pintér Sándor beszédének különböző pontjaira a Kölcsey-gimnázium szeptemberben kirúgott kémiatanára a Facebookon reagált:
Ma is tanultam valamit.
1. Miattam hagyják el a pályát a fiatal tanárok. (Nem ám a megalázó fizetések és az "eligazítások" miatt.)
2. A diákok azért mennek érettségi után külföldre, mert nem tanítjuk őket hazaszeretetre. (Nem ám azért, mert a fidesz tönkretette az országot.)
3. A tanárok azért vállalnak magántanítványokat, hogy ne kelljen készülniük az óráikra. (Nem ám az alacsony bérek miatt.)
4. Pintér nem tehetett másként. (Ezt már hallottam Marositól is.)
5. Pintér hétvégén többet dolgozik, mint a tanárok egész héten.
6. Államtitkárság = minisztérium (Halmazelméleti ismereteim alapján ez nekem nem jön ki.)
7. A diákok csúnyán beszélnek. (Lehet, hogy lovagkeresztet szeretnének kapni?)
- írja Palya Tamás, aki szerint "még néhány ilyen eligazítás (bocs, konzultáció) és tömegesen fognak felmondani a tanárok."
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
