December 2-án lejárt a központi felvételi jelentkezési határideje. Mutatjuk, milyen dátumokat kell észben tartanotok ezt követően.
Bár a központi felvételi jelentkezési határideje péntek éjfélkor lejárt, egyelőre nem dőlhetnek hátra azok a felvételizők diákok és szüleik, akik 2023-ban kezdik meg a középiskolai tanulmányaikat.
Ha olyan középiskolába jelentkeztetek, ami elvárja a központi felvételi vizsga teljesítését, arra január 21-én, délelőtt 10-kor kerül sor abban az intézményben, amit a jelentkezési lapon kiválasztottatok. Ha viszont nem jelentkeztetek központi felvételire, mert az intézmény kizárólag az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján dönt, egyelőre nincs semmi teendőtök azon kívül, hogy összeállítjátok a szimpatikus intézmények sorrendjét. Amennyiben valamilyen oknál fogva nem tudtok részt venni a január 21-i felvételin, január 31-én pótolhatjátok azt, viszont igazolnotok kell, hogy miért nem jelentetek meg a korábbi alkalmon.
Ez viszont nem befolyásolja, hogy mikor tudjátok meg az eredményetek, mivel a pontszámokat az összes felvételiző február 10-én kapja meg.
A következő fontos dátum: 2023. február 22.
Mivel a központi felvételire való jelentkezés nem azonos a középiskolai jelentkezéssel, az általános iskolák vagy a szülők a fenti dátumig a napig továbbítják az érintett középiskoláknak a felvételizők tanulói és jelentkezési lapjait.
Amennyiben a középiskola az írásbeli vizsgán túl szóbeli meghallgatásokat vagy alkalmassági vizsgát is tart, ezekre február 27. és március 14. között kerül sor, a pontos dátumról az intézmények minden érintettet tájékoztatni fognak.
Ha ezek után úgy látjátok, hogy a korábban megjelölt intézmények közül valamelyik kevésbé, vagy sokkal inkább szimpatikus, mint ahogy azt februárban gondoltátok, március 21-22. között lehetőségetek van módosítani a korábban felállított sorrendeteken. Ha viszont ezt nem szeretnétek megtenni, nincs más teendőtök, mint várni a sikeres felvételről, vagy épp elutasításról érkező leveleket, amik várhatóan április 28-án futnak be minden középfokú intézménybe jelentkező diákhoz, beleértve a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokba, valamint a 9. évfolyamra jelentkezőket is.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
