Ezért rendkívüli szünetet rendeltek el a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban, ahonnan a tankerület szerdán elbocsátott egy tanárt.
„Tájékoztatjuk Önöket, hogy a tantestületünk 90%-a megtagadta a mai és a holnapi napon a munka felvételét, mert elfogadhatatlannak tartja Törökné Pethő Erzsébet kollégánk munkaviszonyának megszüntetését. Emiatt az iskolavezetés 12.01-jén és 12.02-án rendkívüli szünetet rendel el, mert nem lehet megszervezni a tanítást. A továbbiakról később adunk tájékoztatást” – idézi a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium oldalán található tájékoztatót a hvg.hu.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, szerdán a Belügyminisztérium hozta nyilvánosságra, hogy azonnali hatállyal három fővárosi gimnázium nyolc tanárát bocsátják el, mert polgári engedetlenségben vettek részt. A nyolc pedagógus közül hatan a Karinthy Frigyes Gimnáziumban tanítottak, de az Eötvös József Gimnáziumból és a Vörösmartyból is elbocsátottak egy-egy tanárt.
Csütörtök reggel több mint húsz budapesti iskolában kezdtek polgári engedetlenségi akcióba tanárok, de délelőtt más iskolákból is csatlakoztak hozzájuk pedagógusok.
A Karinthy Frigyes Gimnázium is bezárt csütörtökre és péntekre. „Az intézkedésre azért kerül sor, mert az intézmény jogszabályban előírt működtetése ezen a két napon előreláthatólag nem lesz lehetséges. A tantestület létszáma (a munkabeszüntetést bejelentő, a hiányzó és az elbocsájtott tanárok összlétszáma miatt) ezeken a napokon nem éri el a jogszabályban előírt minimális feladatellátáshoz szükséges szintet” – áll abban a levélben, amelyet a Karinthy Frigyes Gimnáziumba járó diákok és a szülők kaptak csütörtökön.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
