Pénteken, az országos sztrájknap után az MTVA székháza elé vonulnak a diákok. Mutatjuk a részletes programokat.
A tervek szerint a diákok december 9-én 17:30-kor találkoznak majd a Flórián téren és onnan együtt vonulnak majd az MTVA székháza elé, a Kunigunda utcába.
Az Egységes Diákfront még november 9-én adottultimátumot adott. Egy hónappal ezelőtt felszólították az MTVA-t, hogy engedjék, hogy a diákok megszólalhassanak az elmúlt időszakban zajló sorozatos kiállásokról és azok okairól. Erre azonban nem kaptak választ, bármennyire is próbálkoztak minden módon eljutni az illetékes döntéshozókhoz - írják a pénteki esemény szervezői. Szerintük a közmédia továbbra sem teljesíti feladatát, és hallgat az elmúlt hónapokban történt eseményekről.
A köztévének kötelessége beszámolni az igazságról és minden magyar állampolgár joga, hogy értesüljön az egész országot érintő jelenlegi helyzetről, mert az oktatás nemzeti ügy
- írják a diákok. Az eseményre eddig több ezer visszajelzés érkezett, illetve korábbi tüntetéseken is elhangzott, a tanárok, szülők és a szakszervezetek is ott lesznek az eseményen.
Előtte viszont sztrájk
December 8-ra, csütörtökre hirdetett meg a két nagy tanári szakszervezetet - a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) - újabb országos sztrájknapot.
„Miért fontos? Azért sztrájkolunk, polgári engedetlenkedünk, hogy nyomást gyakoroljunk. A kormány nem nekünk kommunikál már, mert tudja, nem bennünket kell meggyőznie, hanem a szavazóinak, akiket rá akar beszélni arra, hogy nem is vagyunk mi sokan, csak néhány hangoskodó ember csinálja a fesztivált. Éppen ezért nagyon fontos, hogy gondoskodjunk a munkabeszüntetésünk dokumentálásáról: ne tudják könnyen letagadni, hogy az egész országban sztrájkolunk” – emeli ki a szakszervezet.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
