Naponta több órán át csak iskolai igazolásokat töltenek ki, ez pedig pont a gyógyítástól veszi el az időt - évek óta erre panaszkodnak a gyermekorvosok, akik közül egyre többen mondanak nemet az igazolásgyárra. Budakalászon február óta egyetlen igazolást sem állított ki az egyik gyermekorvos, a rendszer pedig működik.
"Végre elértük, hogy az orvosi munkára több időt tudunk fordítani, és nem mi hitelesítjük felnőtt emberek szavát!" - írja Facebook-bejegyzésben Tordas Dániel, az a budakalászi gyermekorvos, aki február óta nem állít ki orvosi igazolást. Helyette azt kérte a szülőktől, hogy nyomtassák ki, írják alá, és nyújtsák be az iskoláknak, óvodáknak azt a dokumentumot, amelyben arról nyilatkoznak, hogy a gyermekük betegség miatti hiányzott, de már tünetmentes.
Úg tűnik, az új rendszer működik, legalábbis ez derült ki abból a Facebook-posztból, amelyet a gyermekorvos tett közzé októberben. Ebben azt írja, az oktatási intézmények nem problémáztak, sőt elismerték és megértették a gyermekorvosok helyzetét, így náluk már senkinek nem kell igazolásért sorban állnia.
Napi négy óra igazolásírás
A gyermekorvosok évek óta kérik az oktatásirányítást és az iskolákat, hogy változtassanak a hiányzások igazolásának rendjén, hiszen az napi több órás, teljesen értelmetlen terhet ró rájuk, és a gyógyításra szánt időből vesz el.
"Egy igazolás kiállítása az egyeztetéssel, dokumentációval együtt is 5-10 percet vesz igénybe, azaz ennyi értékes időt von el a tényleges betegellátástól” – mondta Tordas Dániel az Eduline-nak áprilisban.
Egy sárvári csecsemő-és gyermekgyógyász szakorvos azt is kiszámolta, hogy egy napi - átlagosan ötvenkét - igazolás megírása napi 4 óra 20 percet vesz el a munkaidejéből, hiszen nem csak a papírokat kell aláírni és lepecsételni, hanem telefonon egyeztetni a szülőkkel, rögzíteni a gyerekek állapotát. Mindez egy páciensnél összesen 5-10 percet vesz igénybe. Ráaádásul a legtöbb esetben orvosi vizsgáltra nem is kerül sor, sokszor pedig szükség sincs rá, mert a gyerek enyhe tünetek, például fejfájás, erős mensturációs görcs vagy hasmenés miatt marad otthon. Amit nem tud kimutatni orvosi vizsgálat után sem, így kénytelenek a szülő által elmondottakra támaszkodni.
Csepelen is így döntöttek
Az alternatív igazolási rendszer kipróbálása mellett döntött számos más gyermekorvosi rendelő is - az egyik XIV. kerületi gyermekorvosi rendelőben már 2020 óta nem állítanak ki igazolást, de a budakalászihoz hasonló szisztémát vezetett be több II. kerületi rendelő is.
Ahogy azt augusztusban az Eduline is megírta: a csepeli háziorvosok is úgy határoztak, hogy orvosi vizsgálat hiányában nem állítanak ki több igazolást. Póta György házi gyermekorvos szerint megalázó a szülőknek, hogy az ő szavuk nem elég egy enyhe betegség igazolásakor, holott képesek megállapítani, hogy mehet-e a gyerekük iskolába vagy óvodába.
Az igazolásat érintő szabályokról egyébként az iskolák saját hatáskörben döntenek. A Házi Gyermekorvosok Egyesülete néhány éve azt kérte az intézményektől, hogy emeljék meg a szülők által igazolható napok számát, ennek ellenére a legtöbb intézményben még mindig csak három napot igazolhatnak szülők. Van azonban néhány intézmény, akik meghallották a gyermekorvosok segélykiáltását, így a pomázi Sashegyi Sándor Általános Iskola és Gimnázium 2017-ben háromról tizenötre emelte az igazolható napok számát, de számos budapesti intézményben is tizenöt, a tiszaújvárosi Széchenyi István Általános Iskolában pedig tanévenként tíz napot igazolhatnak a családok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
