Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
„A tankerületi központok folyamatosan vizsgálják az alacsony létszámú, nem gazdaságosan működtethető oktatási helyszíneket” – ezzel indokolta a Népszava kérdésére a Soproni Tankerületi Központ azt, hogy a térségben több, csak alsó tagozattal rendelkező kis iskola átmenetileg bezártak.
A Sopronhoz közeli Babóton, Oslin és Agyagosszergényen viszont az ott élők nem akarták elfogadni a tankerületi döntést és a bezárást, úgy döntöttek, ha az állam nem látja el a feladatát, maguk gondoskodnak arról, hogy fennmaradjon a helyi oktatás, és ne kelljen más iskolájába vinni a gyerekeket.
Agyagosszergényben a diákokat a megyei harmadosztályban szereplő helyi labdarúgócsapat öltözőjébe költöztették. Osliban a művelődési házba menekítették a diákokat. Babóton a falu pénzéből vett és üzembe helyezett kazánnal tették fűthetővé a tornatermet, ahol a szülők társadalmi munkában alakítottak ki gipszfalakkal tantermeket.
Noha az érintett települések kényszerből és saját költségen próbáltak megoldást találni, a tankerület szerint mindezzel nincs semmi baj. Mindezek után az érintett tankerület azt írta a lapnak, hogy „a Soproni Tankerületi Központ minden fenntartott köznevelési intézmény számára biztosítja az oktatás-nevelés jogszabályban meghatározott feltételeit”.
