Nagyok a különbségek Európában a tanári fizetések között. A magyar pedagógusok persze a lista végén állnak.
Az éves tanári fizetések összege a 2020/2021-es tanévben Albániában 4233 euró (nagyjából 1,7 millió forint), Luxemburgban viszont 69 076 euró (körülbelül 28,3 millió forint) volt - derül ki abból az Eurydice-táblázatból, amelyet az Euronews tett közzé még október közepén.
Míg az európai átlagos pedagógusbér valamivel több mint évi 25 ezer euró (nagyjából 10,2 millió forint), Bulgáriában mindössze 7731 eurót (3,1 millió forintnak megfelelő összeget) keresnek a tanárok, de Litvániában, Szlovákiában, Magyarországon, Romániában és Lengyelországban sem éri el a fizetésük az évi 10 000 eurót (vagyis a 4 millió forintot. Ellenben Németországban 54, Svájcban pedig 66 ezer euró az éves bérük - ezek 22-27 millió forintnak felelnek meg.
Bár az itthoni siralmas tanárbérek felől nézve ezek a fizetések kifejezetten magasnak tűnnek, valójában nemzeti összehasonlításban a legtöbb országban alulfizetettek a tanárok.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2018-as felmérése szerint az OECD-országokban élő pedagógusok mindössze 26 százaléka volt elégedett a fizetésével, ez az arány viszont azóta jóval alacsonyabb lehet, tekintve, hogy az infláció miatt még kevesebbet ér a bérük, a munkájuk mennyisége azonban nem csökkent, sőt inkább tovább nőtt az elmúlt években.
Ezt az is alátámasztja, hogy bár európai viszonylatban az élvonalban szerepel a németországi pedagógusok fizetése - amely háromszor annyi, mint az ottani minimálbér -, valójában ott sem tolonganak az állásokért. Az iskolák ezt a tanévet 30 ezer betöltetlen tanári pozícióval kezdték meg.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
