Nagyok a különbségek Európában a tanári fizetések között. A magyar pedagógusok persze a lista végén állnak.
Az éves tanári fizetések összege a 2020/2021-es tanévben Albániában 4233 euró (nagyjából 1,7 millió forint), Luxemburgban viszont 69 076 euró (körülbelül 28,3 millió forint) volt - derül ki abból az Eurydice-táblázatból, amelyet az Euronews tett közzé még október közepén.
Míg az európai átlagos pedagógusbér valamivel több mint évi 25 ezer euró (nagyjából 10,2 millió forint), Bulgáriában mindössze 7731 eurót (3,1 millió forintnak megfelelő összeget) keresnek a tanárok, de Litvániában, Szlovákiában, Magyarországon, Romániában és Lengyelországban sem éri el a fizetésük az évi 10 000 eurót (vagyis a 4 millió forintot. Ellenben Németországban 54, Svájcban pedig 66 ezer euró az éves bérük - ezek 22-27 millió forintnak felelnek meg.
Bár az itthoni siralmas tanárbérek felől nézve ezek a fizetések kifejezetten magasnak tűnnek, valójában nemzeti összehasonlításban a legtöbb országban alulfizetettek a tanárok.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2018-as felmérése szerint az OECD-országokban élő pedagógusok mindössze 26 százaléka volt elégedett a fizetésével, ez az arány viszont azóta jóval alacsonyabb lehet, tekintve, hogy az infláció miatt még kevesebbet ér a bérük, a munkájuk mennyisége azonban nem csökkent, sőt inkább tovább nőtt az elmúlt években.
Ezt az is alátámasztja, hogy bár európai viszonylatban az élvonalban szerepel a németországi pedagógusok fizetése - amely háromszor annyi, mint az ottani minimálbér -, valójában ott sem tolonganak az állásokért. Az iskolák ezt a tanévet 30 ezer betöltetlen tanári pozícióval kezdték meg.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
