A legutóbbi becslések szerint nagyjából 100 ezer roma hagyta el Ukrajnát a háború kitörésétől júniusig, rengetegen érkeztek Magyarországra. Többségében többgyermekes családok, ám a gyerekeknek csak egy része tudott bekapcsolódni a magyarországi oktatásba.
A roma középiskolásokat és egyetemistákat segítő Romaversitas Alapítvány fiatal roma kutatói nyáron 161 interjút készítettek Ukrajnából menekült roma családok tagjaival.
A Telex beszámolója szerint a megkérdezett családoknak mindössze 41 százalékából jutott el minden iskolás- vagy óvodáskorú gyerek iskolába, óvodába. A szülők 17 százaléka válaszolta azt, hogy nem minden gyermeke jár iskolába/óvodába, a családok 42 százalékából pedig egy gyerek sem került be a közoktatásba.
A civil segítő szervezetek tapasztalatai szerint ennek több oka van. A beiskoláztatást több adminisztratív lépés előzi meg (bejelentett lakcím, tajszám megléte, NEK-adatlap), amelyet helyismeret és segítség nélkül nehezen tudnak elintézni a családok.
A legtöbb szülő azonban leginkább azt tartja nehézségnek, hogy nem tud megfelelő felszerelést, ruházatot venni a gyerekeinek, többen tartottak az iskoláztatás költségétől. Volt olyan megkérdezett, aki attól félt, hogy a gyermeke osztályában nem lesznek kárpátaljaiak, néhány szülő azt tapasztalta, hogy a gyerekeire kevésbé figyeltek a tanítók, és olyan is volt, akit származása miatt az osztálytársai bántottak.
Az is problémát jelent, hogy több esetben messze van az iskola a család lakóhelyétől, és nehéz volt összeegyeztetni a szülők munkájával.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
