A legutóbbi becslések szerint nagyjából 100 ezer roma hagyta el Ukrajnát a háború kitörésétől júniusig, rengetegen érkeztek Magyarországra. Többségében többgyermekes családok, ám a gyerekeknek csak egy része tudott bekapcsolódni a magyarországi oktatásba.
A roma középiskolásokat és egyetemistákat segítő Romaversitas Alapítvány fiatal roma kutatói nyáron 161 interjút készítettek Ukrajnából menekült roma családok tagjaival.
A Telex beszámolója szerint a megkérdezett családoknak mindössze 41 százalékából jutott el minden iskolás- vagy óvodáskorú gyerek iskolába, óvodába. A szülők 17 százaléka válaszolta azt, hogy nem minden gyermeke jár iskolába/óvodába, a családok 42 százalékából pedig egy gyerek sem került be a közoktatásba.
A civil segítő szervezetek tapasztalatai szerint ennek több oka van. A beiskoláztatást több adminisztratív lépés előzi meg (bejelentett lakcím, tajszám megléte, NEK-adatlap), amelyet helyismeret és segítség nélkül nehezen tudnak elintézni a családok.
A legtöbb szülő azonban leginkább azt tartja nehézségnek, hogy nem tud megfelelő felszerelést, ruházatot venni a gyerekeinek, többen tartottak az iskoláztatás költségétől. Volt olyan megkérdezett, aki attól félt, hogy a gyermeke osztályában nem lesznek kárpátaljaiak, néhány szülő azt tapasztalta, hogy a gyerekeire kevésbé figyeltek a tanítók, és olyan is volt, akit származása miatt az osztálytársai bántottak.
Az is problémát jelent, hogy több esetben messze van az iskola a család lakóhelyétől, és nehéz volt összeegyeztetni a szülők munkájával.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Nem feltétlenül kell szeptemberben búcsút inteni a diákmunkának: egyre több cég egész évben foglalkoztat fiatalokat, ráadásul a klasszikus szezonális állások mellett egyre több szakmai és gyakornoki lehetőség közül lehet választani.
