A legutóbbi becslések szerint nagyjából 100 ezer roma hagyta el Ukrajnát a háború kitörésétől júniusig, rengetegen érkeztek Magyarországra. Többségében többgyermekes családok, ám a gyerekeknek csak egy része tudott bekapcsolódni a magyarországi oktatásba.
A roma középiskolásokat és egyetemistákat segítő Romaversitas Alapítvány fiatal roma kutatói nyáron 161 interjút készítettek Ukrajnából menekült roma családok tagjaival.
A Telex beszámolója szerint a megkérdezett családoknak mindössze 41 százalékából jutott el minden iskolás- vagy óvodáskorú gyerek iskolába, óvodába. A szülők 17 százaléka válaszolta azt, hogy nem minden gyermeke jár iskolába/óvodába, a családok 42 százalékából pedig egy gyerek sem került be a közoktatásba.
A civil segítő szervezetek tapasztalatai szerint ennek több oka van. A beiskoláztatást több adminisztratív lépés előzi meg (bejelentett lakcím, tajszám megléte, NEK-adatlap), amelyet helyismeret és segítség nélkül nehezen tudnak elintézni a családok.
A legtöbb szülő azonban leginkább azt tartja nehézségnek, hogy nem tud megfelelő felszerelést, ruházatot venni a gyerekeinek, többen tartottak az iskoláztatás költségétől. Volt olyan megkérdezett, aki attól félt, hogy a gyermeke osztályában nem lesznek kárpátaljaiak, néhány szülő azt tapasztalta, hogy a gyerekeire kevésbé figyeltek a tanítók, és olyan is volt, akit származása miatt az osztálytársai bántottak.
Az is problémát jelent, hogy több esetben messze van az iskola a család lakóhelyétől, és nehéz volt összeegyeztetni a szülők munkájával.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
