November 18-án ismét országos munkabeszüntetés lesz az óvodákban és iskolákban – van, aki sztrájkolni fog, mások a polgári engedetlenséget választják.
„Követeljük, hogy a kormány állítsa le az ámokfutást! Tegyen ésszerű ajánlatot a szakszervezeteknek a közoktatás megmentése érdekében” – írja oldalán a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A november 18-i sztrájkot az óvodákban és iskolákban dolgozóknak legkésőbb november 11-ig kell bejelenteniük az intézményvezetőnek.
„Miért fontos? Azért sztrájkolunk, polgári engedetlenkedünk, hogy nyomást gyakoroljunk. A kormány nem nekünk kommunikál már, mert tudja, nem bennünket kell meggyőznie, hanem a szavazóinak, akiket rá akar beszélni arra, hogy nem is vagyunk mi sokan, csak néhány hangoskodó ember csinálja a fesztivált. Éppen ezért nagyon fontos, hogy gondoskodjunk a munkabeszüntetésünk dokumentálásáról: ne tudják könnyen letagadni, hogy az egész országban sztrájkolunk!” – tette hozzá a PDSZ.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
