Önálló oktatási minisztériumot szeretnének, és azt, hogy a szakképzés legyen ismét a köznevelés része - a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) hétvégén Hajdúszoboszlón ülésezett, ahol összefoglalták követeléseiket.
A PSZ egyebek mellett követeli, hogy a kormány és a parlament "állítsa vissza az oktatásban dolgozók sztrájkjogát, fejezze be a pedagógusok megfélemlítését". A pedagógus-szakszervezet követelési a következőek: követelik, hogy a sztrájkköveteléseket azonnali hatállyal teljesítse a kormány. Azaz a pedagógus-előmeneteli rendszer szerint besoroltak garantált illetménye első lépcsőben 45 százalékkal emelkedjen, és ne várjon az Európai Bizottság döntésére, azonnal emelje a pedagógusok bérét, amiért évek óta jogosan harcol a szakszervezet.
Ezen felül a szakszervezet bérrendezést követel a nevelést-oktatást segítő munkatársaknak, a technikai dolgozóknak, a szakképzésben foglalkoztatottaknak is. Kérik, hogy a szakképzés legyen ismét a köznevelés része.
Követelik, hogy az energiaválság okozta megszorításoknak ne a gyerekek, a diákok legyenek a kárvallottjai. A PSZ felszólítja a kormányt: hozzon létre önálló oktatási minisztériumot.
A szakszervezet továbbra is követeli, hogy „a miniszterelnök haladéktalanul nevezzen ki olyan, az oktatás minden területéhez értő kormánybiztost, akivel megkezdhető a szakmai párbeszéd az oktatás alapvető átalakításáról, a pedagógushiány megszüntetéséről, a közoktatás modernizációjáról, a Nemzeti alaptanterv átdolgozásáról, a diákok óraszámának csökkentéséről. A kormány minden eszközével támogassa a kormánybiztossal kialakítandó megállapodás megvalósulását.”
Szeretnék a központosítás megszüntetését, „az oktatási intézmények és a pedagógusok szakmai autonómiájának visszaállítását, a szabad tankönyvválasztást, az intézményvezetők jogkörének visszaállítását”.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
