Míg a kölcseys tanárokat polgári engedetlenségre hivatkozva bocsátották el, más iskolában volt olyan tanár is, aki ötször követett el polgári engedetlenséget, mégsem rúgták ki.
A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium öt tanárát néhány hete rúgták ki, miután a tankerület "figyelmeztetése" ellenére polgári engedetlenésgbe kezdtek. Ők a tankerület névreszóló fenyegető levele után egyből a felmondásukat vehették kézbe. Ezzel szemben van olyan budaesti iskola, ahol egy tanár már ötödször kezd ilyen tiltakozó akcióba, mégsem bocsátották el.
Az RTL Híradó megrereste a Klebersberg Központot, ahol arról tájékoztatták őket, hogy a Kölcsey Ferenc Gimnázium öt elbocsájtott tanárán kívül másokat nem ért hasonló retorzió.
Az üggyel kapcsolatban Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke azt mondta, „felfüggesztették, és megvárják, amíg a tiltakozó akciók elcsendesednek, és majd utána fognak lépni. Mert érzik ők is azt, hogy amit csináltak, az olaj volt a tűzre”.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
