A friss reprezentatív kutatást szerint a magyarok többsége támogatja a tanárok törekvéseit, és nem az Európai Uniótól várják a tanárbérek rendezését.
A megkérdezettek 96 százaléka nyilatkozott úgy, hallott már arról, hogy polgári engedetlenséggel és sztrájkkal tiltakoznak a pedagógusok egyebek mellett az alacsony bérek, a túlterheltség és a sztrájkjog törvényi korlátozása miatt, többségük – 69 százalék – pedig támogatja is a tanárok törekvéseit - derül ki a Publicus Intézet Népszavának készített friss felméréséből.
A lap hozzáteszi, politikailag nagy a megosztottság a témában: az ellenzéki pártokat támogató megkérdezettek 96 százaléka ért egyet a tanárok követeléseivel és támogatja őket, ezzel szemben a FIDESZ-KDNP szavazóinak mindössze 33 százaléka adott igazat a tanároknak.
A felmérés szerint abban a kérdésben is nagy a politikai megosztottság, hogy a résztvevők támogatnák-e a pedagógusok munkabeszüntetését azzal, hogy a sztrájk alatt nem viszik a gyermekeiket iskolába, vagy az idősebb diákoknak engedik, hogy otthon maradjanak. Bár a megkérdezettek mindössze 33 százaléka mondta azt, hogy van 18 év alatti, iskolába járó gyereke, a fenti a kérdésre az összes résztvevő 72 százaléka felelt igennel, 24 százalék nemmel, 4 százalék pedig nem tudta eldönteni. A Népszava azt is kiemeli, az intézet felmérése szerint azonban a magyar szavazók nem az Európai Uniótól várják a tanárbérek rendezését.
A diákok tüntetnek a tanárokért
Ahogy azt már megírtuk, újabb tüntetést szervez a Diákok a tanárokért csoport, amely szerint a társadalom rég nem látott szolidaritást mutatott múlt szerdán, amikor országszerte több száz iskolában sztrájkoltak vagy kezdtek polgári engedetlenségbe pedagógusok. „A hatalom erre további megfélemlítéssel reagált” – írják.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
