Állítólag diákként gyűlölte, utólag mégis úgy nyilatkozott: a Gordonstounban sokat tanult önmagáról.
A Gordonstoun neve ismerősen csenghet mindenkinek, aki kedveli a brit királyi család életét feldolgozó, nagysikerű Netflix-sorozatot, A koronát.
A második évad egyik részében ugyanis azt látjuk, hogy II. Erzsébet királynő és férje, Fülöp herceg nem értenek egyet legidősebb gyerekük, Károly iskoláztatásával kapcsolatban. Míg ugyanis a királynő szerint az érzékeny lelkű fiúnak olyan intézményre van szüksége, ahol támogatják, megértik, és ahol kibontakozhat, addig a családfői szerepében sokszor bizonytalansággal küzdő Fülöp ragaszkodik ahhoz, hogy elsőszülött fia abba az intézménybe járjon, ahol ő maga is 5 évet töltött.
Bár Fülöp herceg minden másban a felesége javára döntött, fia oktatásával kapcsolatban nem mutatott hajlandóságot az egyezkedésre. A királyi család első, nem otthoni oktatásban részesülő trónörököseként III. Károly 13 éves korában kénytelen volt az apja nyomdokaiba lépni, és beiratkozni a bentlakásos, skóciai Gordonstounba.
Állítólag gyűlölte
Károly a közvélemény és a sorozat szerint is gyűlölte a szigorúságáról és fegyelméről híres intézményt, amit a náci Németországból Nagy-Britanniába menekült Kurt Hahn alapított 1934-ben, és ahol kezdetben maga Fülöp herceg is nehézségekkel küzdött.
Ahogy a sorozatban is látható, napindítóként a diákok 50-100 yardot futottak, ha kellett, akkor hóban, sárban vagy tűző napsütésben. Egy ideig Károly is ugyanolyan, legalább 4 fős kollégiumi szokában lakott, mint a többi társa, a sorozatban pedig Fülöp herceg pedig gyakran pillant a campust körülvevő téglafal felé, és hangoztatja, hogy annak építésében ő is részt vett.
A királyi család tagjaival tehát nem kivételeztek, Károly mégis megtalálta a helyét az iskolában: vitorlázott, énekelt, trombitán és csellón játszott, nyelveket tanult, kiváló jegyeket szerzett, és csatlakozott a színjátszókörhöz is, ahol kiemelkedő tehetségnek számított. Szerepléseit a szülei is megnézték, akiknek a székeit mindössze az "Anyu" és "Apu" felirattal látták el, és ugyanott ültek, ahol a többi szülő.
Iskolás évei alatt az uralkodó még egy ausztráliai csereprogramban is részt vett, ami állítólag keményebb volt, mint a Gordonstoun, hiszen elmondása szerint maga vágta a tűzifát a kazánok és a konyha fűtéséhez, hétvégente pedig expedíciókra mentek az ausztrál vadonba.
1967-ben aztán átlagon felüli eredményekkel fejezte be a Gordonstount, ahonnan egyenes út vezetett a Cambridge-i Egyetemre, ahol a királyi család nagy meglepetésére államtudományok helyett régészetet és antropológiát tanult.
Nem bánja, hogy itt tanult
A végzését követő években a herceg több brit újságban és beszédében is beszámolt arról, hogy bár a Gordonstoun valóban nehéz volt, szerencsésnek érzi magát, amiért oda járt. Elmondása szerint rengeteget tanult önmagáról, a saját képességeiről, és a kihívásokkal való megbirkózásról, az ott töltött évei pedig egyáltalán nem voltak olyan szörnyűek, mint ahogy az a brit köztudatban elterjedt.
"Nem élveztem annyira az iskolát, mint amennyire szerettem volna, de ez csak azért van, mert boldogabb vagyok otthon, mint bárhol máshol" - mondta a The Observer című brit hírlapnak 1974-ben.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
