„Nekik nincs félnivalójuk! Miként Önnek sem volt 1989-ben!” – írta Orbán Viktornak a több tízezres demonstrációt szervező diákokról a két nagy pedagógus-szakszervezet. A nyílt levélben a kormány és a szakszervezetek közötti tárgyalások azonnal folytatását és oktatási kormánybiztos kinevezését is követelik.
Mihamarabb hívják össze a sztrájkbizottság ülését – többek között ezt kéri a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete abban a nyílt levélben, amelyet Orbán Viktornak címeztek. Kiemelik, hogy Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár jelenleg azért nem tárgyal a pedagógusok szakszervezeteivel, mert a kormány az Európai Bizottság döntését várja a béremelés finanszírozásáról. A sztrájkbizottság szerint azonban nincs mire várni, a kormány az állami költségvetésből is megkezdheti az érdemi béremelések azonnal kifizetését. Ehhez ugyanis ragaszkodnak.
„Nem fogadjuk el a jövőben azt a kormányzati kommunikációt, miszerint a baloldal, továbbá Brüsszel akadályozza az oktatásban dolgozók bérének emelését” – írják.
A PSZ és a PDSZ szerint most már a társadalom is megértette, hogy a szakszervezetek nemcsak a béremelésért harcolnak évek óta, hanem az oktatás súlyos problémáira hívták fel a figyelmet.
„Ám a kormány évek óta semmilyen érdemi döntést nem hozott olyan kérdésekben sem, amelyeknek nincs költségvetési hatásuk” emelik ki. „Nyomatékosan arra kérik” Orbán Viktort, hogy haladéktalanul nevezzen ki egy olyan, az oktatás minden területéhez értő, az elmúlt időszak kudarcaihoz nem köthető kormánybiztost, akivel meg tudják kezdeni a szakmai párbeszédet a legfontosabb problémákról. Például a pedagógushiány megszüntetéséről, a munkaterhek csökkentéséről, a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálatáról, a közoktatás modernizációjáról, az oktatás strukturális átalakításáról, ezeknek a megvitatása ugyanis – írják – nem tűr halasztást..
„A kormánybiztos kinevezését az indokolja, hogy ez a minden család életét és az ország jövőjét meghatározó terület még mindig nem rendelkezik saját minisztériummal, ezáltal nincs a kormányban közvetlen és hatékony képviselete. A belügyminiszternek nincs szakmai tapasztalata, amely elősegítené az alapvető változásokat a közoktatásban” – emelik ki, hozzátéve: A tüntető, demonstráló fiatalok a társadalom támogatásával azt bizonyították október 5-én, nem hagyják, hogy jövőjüket elvegye tőlük a mostani hatalom. „Nekik nincs félnivalójuk! Miként Önnek sem volt 1989-ben!” – emlékeztetik a kormányfőt.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
