A téli szünet meghosszabbodása miatt a tanév egy nappal, június 16-áig meghosszabbodik, az őszi szünet ugyanakkor nem mindenhol marad el.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón jelentette be, hogy a téli szünet december 21-től 2023. január 8-ig tart majd, ez lehetővé teszi, hogy az energiával spóroljanak. A tegnapi kormányinfón ezután kérdésre válaszolva elmondta, hogy az őszi szünet időszakára lehet esetleg csoportosítani napokat a tanítás nélküli munkanapokból – és akkor lesz is saját, intézményi őszi szünet - idézi a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Ez azonban problémás lehet, a PDSZ szerint ugyanis éppen most csökkentették – egyeztetés és magyarázat nélkül – ezeknek a "szabadon felhasználható napoknak" a számát az általános iskolában (tavaly az általános iskolák és alapfokú művészeti iskolák hat tanítás nélküli munkanappal rendelkeztek, idén csak néggyel).
A szakszervezet kiemeli idén a tavalyi 181 helyett 183 tanítási nap van a rendeletben, és mivel a csütörtök este megjelent rendelet miatt nem június 15-én, hanem 16-án ér majd véget a tanév, 184 tanítási nap lesz. Így - véli a PDSZ - az őszi szünet megtartásával is meg lehetett volna hosszabbítani a téli szünetet.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
