Egyre több tanár csatlakozik a tiltakozásokhoz, az igazán komoly megmozdulások azonban októberben-novemberben jöhetnek – mondta a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.
Totyik Tamás az Inforádiónak arról beszélt, hogy októberre-novemberre „az indulatok el fognak szabadulni”, amikor az első energiaszámlák megérkeznek a pedagógusokhoz.
A PSZ alelnöke szerint egész egyszerűen nem lehet kijönni a tanári fizetésből. „Közben a kormány kommunikációja az, hogy jövőre csak 10 százalékos béremelést adnak a pedagógusoknak. A szakszervezetek számára a 20 százalékos infláció mellett ez elfogadhatatlan” – mondta az érdekképviseleti vezető.
Úgy látja, egyre emelkedő arányban jelennek meg a tiltakozó pedagógusok, bár ez még mindig elmarad a tavaszi akciókban résztvevők számától. „De a helyzet azt mutatja, hogy a kormány fegyelmező ügyeskedése csak olaj volt a tűzre" – fogalmazott a PSZ alelnöke.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
