Havi 70 ezer forintba kerül, mégsem tudják tovább fenntartani a szatymazi iskolabuszt

A település polgármestere szerint csökkenteniük kell a kiadásaikat, emiatt már nem tudják fizetni az iskolabusz fenntartását.

  • Székács Linda

Megszűnik a főként hátrányos helyzető családokat segítő iskolabusz Szatymazon - írja az Átlátszó.

Barna Károly, a település polgármestere nyílt levélben tudatta a lakosokkal, hogy a gázszámla 5 millióról 60 millió forintra emelkedése miatt az önkormányzatnak csökkentenie kell a kiadásait, így nincs kerete olyan önként vállalt feladatok teljesítésére, mint az iskolabusz fenntartása, amelynek az egész éves költsége 2021-ben 851 ezer forint volt.

Az iskolabusz főként azoknak a családoknak jelentett segítségét, akik a 4700 fős község külterületein élnek, és nincs saját autójuk. Ezeknek a gyerekeknek naponta akár több kilométer hosszú utat kell gyalog megtenniük, amíg beérnek az iskolába, vagy a legközelebbi buszmegállóhoz, mivel az utak gyakran nem járhatóak kerékpárral sem - derül ki egy olyan 2012-es testületi ülés jegyzőkönyvéből, ahol épp az iskolabusz indítását tárgyalták.

A buszt egyébként nem az önkormányzat, hanem a Mi Óvodánk Alapítvány Szatymaz vásárolta még 2015-ben pályázati pénzből. Az önkormányzat 2016-tól támogatta őket évi 600-900 ezer forinttal: ezt vonták meg most tőlük.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.