Egy fillért sem kell fizetnie a fűtésért és az áramért az egyik nagykanizsai bölcsődének

Az egyik nagykanizsai bölcsőde megtermeli magának a saját energiaszükségleteit. Nem kell aggódniuk a rezsiszámlák miatt.

  • Eduline

Magának állítja elő a fűtést és az áramot is egy nagykanizsai bölcsőde - írja a hvg.hu.

Az RTL Híradó szerint a nagykanizsai Manóvár Bölcsőde teljes átalakítását 240 millió forintnyi uniós támogatásból valósította meg a település. A tetőre napelemeket telepítettek, amelyek megtermelik az intézmény áramszükségletét, a beépített hőszivattyú biztosítja a fűtést, a falak és nyílászárók pedig hőszigeteltek, így a megtermelt energia az épületen belül marad.

Ennek köszönhetően a "nullás" bölcsi nem szorul rá arra, hogy szolgáltatóktól vásároljon gázt és áramot, így az elszálló energiaárak miatt sem kell aggódnia.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.