Rövid idő alatt bejárta a netet a két álláshirdetés, amelyben ugyanaz a budapesti középiskola keres délutános takarítót, valamint történelemtanárt.
Ahogy az Eduline is megírta, egy budapesti gimnázium magasabb fizetésért keres takarítót, mint történelemtanárt. A takarítónak nettó 200 ezer forintost bért kínálnak, a történelemtanárnak – akinek ráadásul angolul kell megtartania az óráit – bruttó 203 ezer forintos alapbért.
A két hirdetés bejárta a sajtót, ma az iskola közleményben adott tájékoztatást az intézménybe jelentkező pedagógusok bérezési rendszeréről. Fontos ugyanis, hogy nem az iskola trükközik, a magyarországi pedagógus-bértábla szerint egész egyszerűen ennyi a tanárok induló alapfizetése, az álláshirdető oldalon pedig csak egyetlen konkrét összeget lehet megadni, a bérezésre vonatkozó szöveget („bérezés a Pedagógus bértábla szerint”) nem - írják.
Az aktuális hirdetésekben a 2022-ben érvényben levő Bértábla legalacsonyabb, gyakornokra vonatkozó alapilletménye szerepel (203 000 Ft), amely nem tartalmazza a garantált bérminimumra történő kiegészítés összegét (57 000 Ft) és a 20%-os ágazati szakmai pótlékot (52 000 Ft).
- közölte az iskola, hozzétéve, hogy "a hirdetések ily módon történő megjelenítése mindezidáig nem okozott értelmezési problémát a jelentkezőknek".
No comment – ezzel a kísérőszöveggel osztotta meg a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azt a két álláshirdetést, amelyben egy budapesti középiskola keres délutános takarítót, valamint történelemtanárt.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
